56 éves vagyok, a barátom pedig 37. Öt éve vagyunk együtt. Ti mit szóltok, ha egy ilyen párt láttok? Összesúgtok a hátuk mögött? Elfogadjátok az ilyen párkapcsolatokat, vagy elmarasztaljátok? A pillanatnak éljünk, vagy tekintsünk a távoli jövőbe?

"Eleinte biztosan minden patent lesz, de idovel elo fognak jonni a kulonbsegek." Az eleintén már elég régen túl vagyunk - írtam, 5 éve vagyunk együtt.

Az édesanyjának még nem nézett senki,:-)) mert a koromhoz képest nagyon fiatalos vagyok külsőleg, és mentalitásban egyaránt. Semmiféle generációs probléma nincs közöttünk, sőt..... Nekem nagyon jó partner, mert lépést tud tartani a vitalitásommal, - programok, életvitel, stb. - ami a korban hozzám közelebb álló ffiakról már nem mondható el.Szóval belülről ez egészen másként működik, mint azt kívülről gondolnák az emberek. Éppen ezért kérdeztem a véleményeteket, hogy kívülről ez hogy hat másokra, mert azt viszont én nem tudom. Köszönöm a válaszokat! Örülök, hogy nem ítélkeztek - egy kommentelő kivételével, aki szerint "defektesek" vagyunk. :-D Neki azt üzenem, hogy jó defektesnek lenni! ;-))