Már régóta szakítottunk de még mindig nem tudom elfelejteni. Normális ez?

Júniusban szakítottunk de én azóta is csak rá gondolok, éjjel nappal.

Én nem biztos hogy tudnék valakit még úgy szeretni mint őt.

Haverjaim is mondják hogy nem normális ez hogy így le vagyok ragadva nála, meg innen onnan hallom hogy az a normális hogy mostanában a kamaszodók hogy meg b*sznák többi lányt de én nem nagyon tudom őket nézni meg ilyenekre gondolni mert hát mindig ő jár a fejemben. És én nem is úgy gondoltam rá/gondolok rá hogy hú de meg **, hanem hogy ölelném, szeretném stb. ...

Jó lenne ha újra kezdhetném vele, de kicsi erre az esély.

Normális ez? Mert már én is kezdek félni :D tudom hogy előttem még az élet de nélküle ... háát.

15/f (<- igen ezért , meg ezt is sokat mondják hogy koromhoz képest érett és néha még hogy nyálas és b*zis is xD)

de igen ez a szöveget is ha nem nyálasan írom le akkor nem is érthető :/