Szerelem vagy inkább csak megszokás? (Picit hosszú a sztori sokan nem is fognak megérteni, hogy miért csináltam azt amit de én sem értem magam. )

..még régen kb. 5 évvel ezelőtt megismerkedtem az első nagy szerelmemmel 20 hónapig voltunk együtt 1-2 rövidebb megszakítással. Úgy lett vége a kapcsolatunknak,hogy egy közös baráti nyaralásnál kidobott az egyik "barátnőm" miatt.

Nagyon kiborultam soha többé nem akartam látni..aztán közben eltelt nagyjából 2 év néha írogatott email-eket de nem nagyon érdekelt.. aztán egy nap teljesen véletlen összefutottunk egy plázában.

Egyszer csak írt egy üzenetet jó lenne találkozni/barátkozni.

Nem volt ellene kivetni valóm mivel régen volt az az incidens .Közben szingli lettem..és felajánlotta,hogy szívesen átjönne.. persze nem kell részleteznem

kikezdett velem miközben volt barátnöje..

Ez után csak rá tudtam gondolni.. próbáltam elterelni a gondolataim másokkal.. de nem ment.

Végül összejöttünk. Aztán a nyár közepe óta nálunk lakik.

Az elmúlt 3-4 hónapban elég furcsa.. sokat veszekedünk minden féle apróságon.

Féltékeny mindenkire.. az egy dolog,hogy a fiú barátaimra na de a lányokra.. könyörgöm..

Elgondolkoztam azon,hogy szeretem -e még...

és a válaszom itt belül az,hogy: NEM TUDOM....

Olyan rossz,hogy ilyen bizonytalanul érzem ezt az egészet.. lehet,hogy szeretem de nem szerelemből..

Mit tegyek? Szakítsak vele? Lehet mással boldogabb lennék?