Nem sok esélyem van így komoly, tartós kapcsolatra? (gyermekvállalás)

" Nem az a típus, személyiség vagyok. Ezt azért már lehet érezni szerintem ebben a korban."

Francot lehet!

Gyerekesnek tartom magam, nehezen hozok döntéseket, gyakran beszélek halkan mások előtt, semmi önbizalmam, anyám sem tart érettnek lelkileg egy gyerekre, viszont van egy barátom 5 éve, akivel minden pillanat csodálatos. Persze nem is akarok most gyereket, de ha úgy érzem, hogy készen állok rá, akkor nem ijedek meg. Ő is tudja, hogy nem állok készen a gyerekszülésre, azt se tudom hogy tartsam, irtózom a nyáltól, hogy kitöröljem a fenekét és egyéb nyalánkságok, ő ezt tiszteletben tartja -szerencsére ő sem kíván efelé lépni-.

Szerintem hülyeség ezzel foglalkozni, hogy akarsz vagy sem, vagy hogy alkalmas lennél-e rá. Sokan még végig se gondolják ezt, már terhesek, már megszülték és nevelniük kell, a fronton gyakorolják az egészet, fel se készültek, de idővel belerázódnak, ettől sem kell félni. Sokan vannak, akik nem akarnak sokáig gyereket, majd idővel biztos megváltozik, megérünk rá :)