A párommal pár hónap múlva leszünk 2évesek éss azt hiszem megváltozott bennem valami?

Nagyon boldog vagyok vele és amióta ismerem nagy fordulatot vett az egész életem,életemben először szerettem meg tényleg valakit igazi szerelemmel.. viszont kezdek teljesen máshogy tekinteni rá.Benne én nem csak a szerelmemet látom,igazábol a tűz el is halványult egy kicsit,de nem tudok nem szeretettel nézni rá.Van hogy veszekszünk,akkor ki nem állhatom mert borzasztóan önfejű és idegesítő,ha viccelődik akkor nagyon aranyos és imádom,jó humora van.Ha komoly dolgokról van szó azt komolyan meg lehet vele beszélni és meg lehet benne bízni na és a szex,az valami fantasztikus vele,deee itt a pont mert az utóbbi időben nem mindíg beszélgetek vele szívesen,van hogy elhanyagolva érzem magam és van hogy ugy érzem nem mondd el nekem mindent.Családi és pénzügyi gondjaik vannak otthon és meg sem említi,ha esetleg nyomja a lelkét egy két szót megejt aztán eltereli a témát.Nekem fontos hogy mi van vele,de lehet hogy neki annyira nem fontos az hogy ismerjem a lelkivilágát.

Tudjátok többször is elgondolkoztam már azon hogy szeretem e én őt egyáltalán,aztán mindig ott találtam magam,hogy megint rola álmodozok.Nagyon zavaros lett a gondolkodásom ,ha akármikor rágondolok van hogy rossz szájízzel van hogy elvörösödve jut eszembe,mikor hogyan viszonyul hozzám.Alapjába véve nagyon jó kapcsolatunk van és tényleg nincs panaszkodni valóm,csak bennem van ez az érzés.Mi a véleményetek?Szerintetek az a normális ha lassan a szerelem átvált szeretetté? L/17,a párom 19