Miért titulálják a romantikus lelkű fiúkat egyből törzsgyökeres homokosnak?

Én simán felvállalnám, ha ilyen vágyaim lennének.

Megvan hozzá a humorérzékem, hogy poénra vegyem, ha leb.ziznak. :D

Biztos vannak ilyen férfiak. Bár még nem futottam össze ilyennel, sajnos. Ilyen nekem a mesékben létezik, pedig már nem kislány vagyok. Válaszom: Ez miért lenne ciki, nem értem. Te láttál már két férfit, aki tud beszélni ilyenekről? Na ilyen nincs. Eddig azt tapasztaltam, hogy elég sok mindent képesek nővel megbeszélni, akiben megbíznak. Viszont nem ez a téma. A férfiak nem beszélnek erről, mert nem mutatják ki egymást között az érzéseiket.

Ez is az a kategória. Bár ez csak az én tapasztalatom.

A romantika két emberre tartozik, csináld és ne beszélj róla. Ha folyton hangoztatod, mennyire vágysz egy gyertyafényes vacsorára, az szerintem is csajos/b*zis dolog. Én romantikus lelkű férfi vagyok, mégsem b*zizott ezért le még senki sem, mert nem viselkedem b*zisan. Ha szereted az ilyen dolgokat, akkor lepd meg a barátnőd/kiszemelted ilyen gesztusokkal, ne arról áradozz, mennyire vágysz erre.

Sokan egyszerűen képtelenek szétválasztani ezeket a dolgokat. Sok férfi azt hiszi, attól lesz romantikus, hogy az amerikai filmek szirupos közhelyeiről áradozik (de most komolyan: rózsaszirmon szexelni szerintem nem fokozza a hangulatot), meg mindenkinek elmondja, ő milyen k*rva érzékeny, míg akad egy csomó pózer, aki meg arra sem képes, hogy egy kicsit kedves legyen a barátnőjével, nehogy valaki papucsnak vagy lányosnak nézze.

A magabiztos férfi egyik tulajdonsága, hogy nem azért teszi, amit tesz, hogy ezért b*zinak nézik e mások! Ha te így érzed jól magad, akkor legyél ilyen, és szard le, kinek tetszik. Ha valaki nem vevő erre, akkor ne beszélj vele erről. Felvállalni meg kiteregetni közel sem ugyanaz.

És ha egy férfi különleges, azt hamarabb megérzed, mint gondolnád. Ösztönösen felismered, és biztos vagy benne, hogy bármi történik, soha többé nem jön még egy, aki hozzá fogható.

Nicholas Sparks