Csúnya, gebe és túl magas lányként nem kellek egy fiúnak sem! Hogyan fogadjam el, hogy örök magányra vagyok ítélve?

Soha az életben egyetlen fiú sem volt még, aki bepróbálkozott volna nálam, de olyanról sem tudok, akinek egyáltalán bejöttem volna. Sajnos középsuliban is sokat csúfoltak a kinézetem miatt. Eljárok a barátnőimmel szórakozóhelyekre, hiába, még akivel kissé bátrabban én kezdeményeztem ismerkedést, az is elhajtott :( Többször hallottam magamról vissza, hogy bányarém vagyok, és úgyse kellek senkinek :(( Társkereső dettó :(

Pedig amúgy értelmes embernek tartom magam, nemsoká kezemben az első diploma, amit munka mellett csinálok, szeretek olvasni és koncertekre, programokra járni. De ez senkit nem érdekel, mert nemhogy a jóképű, de még a csúnya fiúk is a szép lányokra hajtanak, engem maximum amolyan maradéknak vagy még annak sem tartanak. Nyávognak, amiért nem kellenek a plázacicáknak, de egy szerető, kedves barátnő meg nem kell nekik, mert nem 90-60-91-es bombázó :(