Kettös életet élek. Részletek lennt. Elmondanátok a véleményeteket?

Szóval egyszerre két férfival vagyok együtt. Az egyiktöl megkapom a figyelmet, gyengédséget, azt az igazi mély szerelmet amire minden nö vágyik. Sok lányos vonása van, vele megyek legszívesebben vásárolni, vele iszom meg legszívesebben valamit munka után, jó vele csavarogni a városban, vele járok teniszezni és lovagolni is. Fodrászhoz és kozmetikushoz is együtt megyünk. Viszont folyamatosan úgy érzem, hogy a vele való kapcsolatban én hordom a nadrágot. Azt hiszem, hogy felnéz rám.

A másik férfi pedig pont az ellentét. Idösebb nálam, kemény, tanult, ambíciózus, minden helyzetben otthon van, mellette úgy érzem, hogy nö vagyok. Rá pedig én tudok felnézni.

A durva az, hogy lelkiismeretfurdalásom nincs a dolog miatt. Az elsö pár hétben volt, de hamar elmúlt.

Anyagilag természetesen nem függök egyiktöl sem, egyedül élek, jó munkám van.

Nem vágyom arra, hogy bármelyikükkel is összeköltözzem, jól érzem magam úgy, hogy heti 2 alkalommal találkozom mindkettöjükkel. Szeretnek mindketten, és én is szeretem öket. Viszont elgondolkodtat a dolog. Valószínüleg sérült vagyok lelkileg, mert egy egészséges lelkületü nö ezt a magatartást nem engedi meg magának, mert egyszerüen nem birja elviselni. Biztos jönnek majd a "kedves" hozzászólások, és tudom, hogy nem fogjátok visszafogni magatokat, szóval hajrá! Azt azért hozzátenném, hogy ettöl még nem érzem magam ribancnak. Várom a véleményeket!