Össze fogunk költözni a barátommal. Mi az ami belefér és mi az ami nem a személyes szabadságba?

Csak a saját tapasztalatomról tudok mesélni. 4 éve élek a barátommal, és abszolút működőképes a kapcsolat, így hát elmondom, nálunk hogyan mennek ezek a dolgok. (Bár szerintem abszolút személy, pár és kapcsolatfüggő az, ki hogyan csinálja.)

Nem vagyunk bulizós típusúak, ezért ha megyünk is, általában ketten (ráadásul a meghívásokat így is kapjuk, hogy MI el szeretnénk-e menni). Kocsmázni legtöbbször egyedül megy barátom a haverjaival, nem mintha nem lennék jóban velük, szimplán hagyom, hogy kicsit férfiak közt legyen férfias témákkal. Egyébként valamelyik haverja minden alkalommal azt mondja, hogy nyugodtan menjek én is, nem zavarnék, de hát akad rá más hely is, hogy összefussak velük.

Én speciel egyáltalán nem kérem számon, kik vannak ott vele, ha elmegy a haverokkal. Az már más kérdés, hogy szeret róla mesélni, szóval általában mindenről tudok, ami történik.

Egyetlen egy dolgot kötöttem ki az elején, mégpedig hogy ha nagyon éjszakába/hajnalba nyúlik a "buli", akkor írjon egy sms-t, hogy jól van, kb. ekkor és akkor ér haza. Nem a csajok miatt vagy ilyesmi, szimplán úgy gondolom, hogy mi már egy családnak vagyunk tekinthető, felelősséget vállaltunk egymásért, és szeretném tudni, hogy jól van. (Sajnos a környékünkön annyi verekedés, lopás volt, hogy aggódom érte, nehogy bajba kerüljön.)

Szóval a személyes szabadságba együttélésnél úgy gondolom, hogy igenis sok minden férjen bele. Mert hozzád megy haza, veled alszik, veled ébred, veled vacsorázik, szóval a szabadideje nagy részét veled tölti, így nyilvánvaló, hogy szüksége van más emberekre, más ingerekre. Mindig az jusson eszedbe, hogy veled akar élni, és ez sokkal többet ér számára, minthogy megfektessen partyribiket. :)