Miért akkora baj, miért változik meg minden, amikor a nő szül egy gyereket? Mármint a férfi számára, miért undorodik tőle?

Tényleg vannak olyan esetek, amikor az anyuka elhagyja magát teljesen, elhízik, szőrös, slampos, emiatt a fickó meg nem tud rá nőként nézni. Egyrészt ezt ne kezeljük általános jelenségként, attól, hogy van ilyen, azért ez a ritkább! Másrészt meg két oldala van a sztorinak: az a férfi, aki gyermekei anyjára nézve ennyire a külsőségekre alapoz, az egy f*sz, de a nőnek sem szabad elfelejtenie nőnek lenni.

Mielőtt valaki nekem támadna, nem arról van szó, hogy egy pár hónapos csecsemő mellett, szoptatva, éjjel felkelve, kimerülten tessék bálkirálynőnek lenni. Azokra az anyukákra gondolok, akik még csak harminc körül vannak, a gyerkőcük már ovis, és ennek ellenére is úgy néznek ki, mintha már nem is nők lennének. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ilyenkor jogos megundorodni, félrelépni; pusztán annyit szeretnék mondani, hogy ha az anyuka nem tesz azért, hogy nőnek lássák, akkor ne várja el, hogy így legyen.

Összefoglalva: van ilyen jelenség, de szerintem nem mindennapos és minden azon múlik, hogy mindkét fél tegyen ellene. A férfi legyen toleráns és kitartó, a nő pedig ne felejtse el, hogy attól, hogy született egy gyereke, még foglalkozni kell a az apjával is!