Extrovertált férfi + introvertált nő?

Én eléggé introvertált vagyok, bár ettől függetlenül szeretek a társaság középpontja lenni, ha úgy adódik. Nem járok el bulizni, hanem inkább beülök egy kávézóba olvasni, vagy elmegyek moziba - akár egyedül is.

Eddig minden pasim más volt, mint én. Volt, aki kevésbé, volt, aki jobban, de mindegyik szeretett a haverjaival lenni, velük lógni. Igazából ez engem sosem zavart, mert egyrészt, a pasik általában jobban központi figurák, mint a nők, másrészt pedig egy átlagos pasinak a barátnője mindig csak a második. A barátait évek óta ismeri, megbízik bennük, míg egy úgymond "jöttment" csaj gyakorlatilag akárki lehet. Választás elé állítani egy pasit egy nőnek kész öngyilkosság, ráadásul rendkívül nem fair dolog, normális nő ilyet nem csinál. Mert nagy valószínűséggel úgyis a barátait választja - teljesen érthető okok miatt. Szóval én sosem mondtam nekik, hogy ne menjen velük, nem hisztiztem emiatt, mert attól függetlenül, hogy én nem ilyen vagyok, megértettem, hogy nekik mik kellenek. Általában mindig szóltak, hogy na, drágám, ekkor meg ekkor megyek el a srácokkal, és akkor mi is úgy terveztünk. Szerintem ezzel nincsen gáz.

Mondjuk én meg borzasztó véglet vagyok, tényleg soha nem megyek sehová nagy társasággal, de egyikőjük sem csinált ebből problémát. Ha úgy gondoltam, hogy fontos nekik, hogy valahová együtt menjünk, a haverjaival, vagy akármi, akkor persze elmentem, és nem éreztem rosszul magam, ennyi bőven belefér, de egyébként nem problémáztak ők sem.

Az unalmasság meg... én tartom magam ahhoz, hogy unalmas vagyok, pont azért, mert inkább ülök a négy fal között, mint elmenjek valahová, de az ismerőseim meg nem tartanak annak. Igazából Az unalmasság nem csak abban merül ki, hogy eljár-e az ember valahová. Hanem a személyiségétől függ legnagyobb részt. Aki nem megy sehová, de kb. bármiről el tudok vele beszélgetni, érdekes gondolatai, nézetei, hobbijai vannak az számomra nem unalmas ember. Aki viszont olyan egyszerű, mint egy kavics, és nem tud kommunikálni, az unalmas.

21l