Kedves Fiúk! Mit tennétek?

Én szűz vagyok, nem tudom mit veszítek. Ha a lelki társamnak érzem akkor nem.

De félnék. A világ forog és az emberek változnak.

Én el!

Bármilyen hihetetlen én egész életemben az igazira vártam. Ha pedig úgy éreztem megtaláltam az igazit, neki nem kellettem...

Az a nő, akire egészen idáig vártam, ne létesítsen velem szexuális kapcsolatot számomra elképzelhetetlen. Bármennyire szeretném, kénytelen lennék elhagyni. Nem csak emiatt, gyerekeket is nagyon szeretnék.

De ugye ki nem? Mesterséges megtermékenyítésről pedig szó se lehet, na meg még mit nem?

Én úgy vagyok vele, ha nem tudom ezen átsegíteni, kénytelen lennék otthagyni, bárhogy is fájna.

Az élet jobb esetben elég hosszú, és ne várd, hogy egy férfi leéljen veled egy életet szex nélkül...

A türelem egy dolog, segíteni is lehet feldolgozni szakember bevonásával, de ha te eleve elutasítod a javulást, akkor ne várj csodát.

Szex nélkül csak az aszexuális emberek vannak el, vagy keress olyat, vagy akard a gyógyulást, ennyi.

Maximálisan egyetértek az első válaszolóval! Ha ennyire nem képes bennem megbízni évek múltán, akkor nem vagyunk egymásnak valók. Ha én képes vagyok mellette a fogva tartó gátlásaim leküzdeni, akkor tőle is elvárnám mindezt.

(Az élet nekem sem volt fenékig tejfel eddig, szóval tudom, mit jelent a bántalmazás, meg a lelki terror.)

nem hagynám el,mert össze sem jönnék vele.

legkésőbb egy hónap után csak levenném,hogy valami nem stimmel és párkapcsolatot csak lelkileg egészséges nővel kezdek.