Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért "rossz" a birtoklás vágya?
"A birtoklás vágya [...] a szerelemben érhető tetten leginkább: a szerelmes ember szerelme tárgyának kizárólagos birtoklására törekszik, lelke fölött éppen olyan föltétlen hatalomra vágyik, mint a teste fölött, azt kívánja, hogy szerelmének tárgya csak őt szeresse, a leghatalmasabbként és legkívánatosabbként akar lakni és uralkodni a másik lelkében. Gondoljuk meg, hogy ez nem jelent egyebet, mint mindenki mást kizárni egy finom, becses, értékes dolog élvezetéből." /Friedrich Nietzsche/
-Miért baj, ha azt akarom, hogy a szerelmem tárgya csak engem szeressen? Ha azt akarnám h mást szeressen akkor engem nem szeretne, esetleg meg is csalna,nem?
-Az is baj, ha nincs vágy, nem törekszek erre, de kialakul az hogy csak engem szeret, a leghatalmasabbként és legkívánatosabbként akar?
Erről ez jutott eszembe:
“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”
Nem az a baj, hogy azt akarod,hogy téged szeressen hanem az ahogyan ezt elakarod érni.
Én biztos nem vagyok olyan értelmiségi arc mint Nietzsche, de szerintem az idézet egy baromság. Sokan összekeverik a birtoklási vágyat a szeretettel vagy szerelemmel és abból nagyon csúnya dolgok sülnek ki.
Viszont én remélhetőleg fenti filozófussal ellentétben akkor sem kötök ki diliházban ha én tévedek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!