Férfiak, ti is elégedettek vagytok a hagyományos szerepekkel?

Ez elég furcsa,egyre többet hallok erről.

Amelyik nő nem mos,nem főz és nem takarít,az nem nő.

Meg lehet osztani a házimunkát,ez tény,meg lehet beszélni mindent,ha a férfi jobban szeret főzni,tegye,de alapvetően hányinger,hogy a mostani lányok,akik nőnek felfelé,nem fognak tudni egy fakanalat sem megfogni.Sok barátom panaszkodik,hogy a barátnőjük konkrétan semmit sem csinál.Igaz,hogy egyre ügyesebben sminkelik magukat a lányok,és egyre többet mutatnak magukból,de se főzni,se semmit nem tudnak.

Remélem ez megváltozik hamarosan,vagy ha nem,én ne éljem meg.

A női lét a biológia részén múlik.

Az hogyan cselekszik más tészta. Mindenkinek megvan a maga szabadság joga. Bár tagadhatatlan hogy szerintem is a mai nők nagyon elkényelmesedtek. 18 évesen tudok olyan osztálytársamról aki még a gáztűzhelye használatát sem ismeri a villanyé meg sokkal könnyebb ráadásul. Nem képes vállalni a feslősséget hogy takarítson így manapság a férfiak elkezdtek önállósodni. Mondjuk ez azért van mert a nők sosem szerettek valójában mosni főzni takarítani és gondolván hogy egyenlőség van így elfelejtették hogy ez nekik kötelességük volt mint a férfinak a munka. Férfi eltartja a családot és a nő meg a háztartást. De manapság a nők is dolgoznak mert nem elég 1 fizetés mint régen...

Na hát akkor azt hiszem én leszek itt a megosztó személyiség. Nőként mérnöknek készülök, tulajdonképpen hamarosan az is leszek. A férfiak világában kell megállnom a helyemet úgy, hogy közben otthon egy normális és természetes nő vagyok, aki ellátja a feladatait.

Én tudom, hogy ez a munka belőlem többet ki fog venni, mint egy átlagos családanya, aki mondjuk nőiesebb melóval van megáldva. Ugyanakkor azt is tudom, hogyha a jelenlegi párommal tervezem a közös jövőt, akkor pont hogy én fogom a dupláját megkeresni annak, amit ő keres. Ezzel ő is tisztában van, tehát itt már borul ez a felmérés téma.

2-3 gyereket szeretnék, viszont azt el sem tudom képzelni, hogy mind a hárommal otthon maradjak 3-3 évet. Az életem ezen részét szerintem majd akkor spontán fogjuk megtervezni a munkaadómmal és a párommal karöltve, ha aktuális lesz. Ebben előre tervezni szinte lehetetlen. Mindazonáltal én szintén mérnök szülőkkel nőttem fel, bölcsis voltam, oviban délután "ottalvós" és hét közben soha nem volt otthon főtt kaja, max egy lecsó vacsorára, még is teljes értékű felnőtt lettem. Ha én is így nevelem a gyerekeimet, márpedig gyanús, hogy így fogom, talán-talán nekik sem lesz komolyabb problémájuk ebből.

Én annyit várok el a páromtól, hogy segítsen be a házimunkába és foglalkozzon ő is a gyerekekkel. Most is sokszor főzünk együtt, vagy én főzök neki, ő nekem... Ha ez akár csak egy megmarad, annak már örülnék. Már az is nagy segítség, ha főzés közben ő leköti a gyerekeket. Én egyedül olyan férjet nem szeretnék, aki 8-10 órás munkaidő után beveti magát a fotelba és őt is nekem kell kiszolgálnom, mintha lenne egy negyedik gyerekem is!