Szakítanom kéne, ugye?

Nem régóta vagyok együtt a barátommal, de előtte már nagyon sokáig alakult a kapcsolatunk.

Mikor megismerkedtünk egymással, még egy másik lányba volt szerelmes, de velem sokszor találkozott, haverilag, aztán valahogy átfordult benne valami, és én kezdtem el érdekelni, a másik lánynak meg is mondta, hogy tőle már nem akar semmit, nekem is mondta, hogy már nem kell neki, és semmiképp nem lenne köztük semmi, de még teljesen nem tette túl magát rajta. Viszont én mindenben jobb vagyok, mint az a lány, és én kellek neki...

Azóta mióta ezt beszéltük már eltelt egész sok idő, egy ideje már együtt vagyunk, közben a lánnyal megszakította a kapcsolatot, mert kiderült róla egy elég nagy szemétség, amit a barátommal szemben tett. Viszont most a csaj elkezdett bocsánatot kérni, mert így teljesen kiesett a baráti körből, nem hívják sehova...stb viszont a többiek ebben a társaságban imádják őt, szóval nagyon az mellett vannak, hogy jöjjön megint mindenhova. Szóval előbb utóbb a barátom úgyis megbocsájt neki és megint ott lesz folyton.

De így, hogy még nincs túl ezen a lányon (gondolom még most se teljesen), ez nem normális így, nem? Hogy együtt menjünk vele különböző programokra, meg bulizni.

Úgyis akárhányszor ránéz, eszébe jut majd ez a beteljesületlen szerelem, nem?

Azt hiszem én kinőttem ebből, hogy versenyezzek valakiért.

Meg még ehhez hozzájön, hogy egy csomószor szóbahozza ezt a lányt, igaz negatívan, de mindegy, akkor is ott van a fejében...

Jobb, ha hagyom a fenébe az egészet, ugye? Csak sajnos nagyon beleszerettem :(

22L