Miért nem találok párt? Az igazi férfiakhoz vonzódok, de egyetemen sem sok ilyen fiúval találkozok.20/L

Az 'igazi' férfiakra a gonosz lányok vadásznak, hogy utána jól pofára ejtsék őket. Így kénytelen ez a faj kihalni. Tapasztalat.

De ha szeretnél megismerni, részemről nincs akadálya, még a túlélők közt vagyok, de kapcsolatról-kapcsolatra kiölnek belőlem valamit.

25/F

Kedves Kérdező!

Az a tapasztalatom, azt látom-hallom magam körül, hogy akik a "pótapákhoz" vonzódnak, nem lesz komoly és normális kapcsolatuk, mert olyan érzelmi töltetet akarnak megszerezni a párjuktól, amit az természetszerűleg nem adhat meg, vagy nem úgy, hogy az maradandó legyen, olyan mintát szeretnének megvalósítani a kapcsolatukban, ami attól idegen. Kicsit zavaros, de hogy értsd: a gondoskodás, törődés nem "pótapás" jellemvonás, egy igazi férfi, ha igazi nővel hozza össze a sors - ahogy előttem ezt már megírták -, gondoskodik és törődik veled. Fel lehet rá nézni. Nehéz úgy elmagyarázni, ha valóban nem tudod, milyen az apai szeretet... Vannak persze, akiknek összejön, de ők vannak kevesebben.

Baromi nehéz a dolog, de javaslom, ne "pótapát" keress, mert erre sok faszi képtelen, meg előbb-utóbb feszültséghez és boldogtalansághoz vezethet...

A 12-es:

Dehogy mindegy. De idézőjelben írta a pótapát és én értem mire gondolhat. Az én apám alkoholista volt és sosem kaptam tőle mást, mint megalázást, leszólást, gúnyolódást. Van róla fogalmam, milyen mikor rossz a gyerekkor.

Talán pont ezért törődtem mindig olyan sokat a barátnőimmel és szerettem őket annyira, csak sajnos többek nagy csalódást okoztak.

Hiányzik már nagyon valaki az életemből, így nem zárkózom el senki elől, főleg nem ítélkezem ismeretlenek felett.

19-es, tökéletesen igazad van. Nehéz ez a kérdés, mert a szavak, gondolatok szintjén próbálunk meg prezentálni egy olyan dolgot, ami alapvetően nehezen leírható és abszolút az érzelmi dimenzióban mozog.

Itt szerintem arról van szó, hogy a Kérdező összekeveri, vagy vegyíti a tisztességes "apa" és a tisztességes "férj" (férfi) fogalmát. Az apa szeret, gondoskodik, törődik veled, de mégiscsak a gyermeke vagy - megmondja, mit csinálj. Egy bizonyos korig eltart téged és felelősséget vállal érted, a tetteidért, a viselkedésedért. Semmiféleképpen sem egyenrangú (itt és most nem a párkapcsolati "dominanciát" kell ideképzelni, de rühellem ezt a szót), jóval többet ad, mint kap. Az élet és a párkapcsolat titka persze az adás, de nem mindegy a mód és a mérték. A tisztességes férj szereti a feleségét, gondoskodik róla, törődik vele, tiszteli, de nem "eltartja", és főleg nem vállalja a felelősséget a tetteiért, nem mondja meg, mit csináljon (egy igazi férfi mellett amúgy is tudja az igazi nő, mit kell tennie :)). Egy tisztességes férj általában tisztességes apa is, innen jöhet a "fogalomzavar". No persze, vannak kivételek. Ettől még igaz, hogy a nő később azt a viselkedésmintát látja férfiasnak, ahogy az apja ("apa") viselkedett az anyjával ("férj"). Ha ez a minta rossz, vagy egyáltalán nincs, akkor áll elő az a helyzet, hogy a nő a bunkókhoz és az állatokhoz kezd el vonzódni, és - rosszabb esetben - meg is marad egy ilyen "férfi" mellett.