Jogosan akadtam ki? Nagyon felhúzott a barátnőm, és nem ismeri el, hogy igazam van, nem tudok mit kezdeni vele.

A lényeg, hogy ma megbeszéltük barátnőmmel, hogy holnap 5kor végzek melóval, odajön elém melóhelyre, és együtt elmegyünk hozzánk, és ott alszunk nálunk. Erre ma este náluk süti sütés közben bevágja, hogy „Ja holnap lehet, hogy később megyek, mert jön fel hozzánk XY (barátnője)” ugyan ezekkel a flegma szavakkal.

Utána megpróbáltam Vele átbeszélni, kivittük a kutyáját sétálni, 10 percig kérleltem, hogy valahogy szervezzük át ezt az egészet, de nem volt képes kompromisszumot kötni, mivel hihetetlenül makacs. Hiába mondtam akármit, azt hajtogatta, hogy milyen régen találkozott a barátnőjével, velem meg minden nap együtt van, és különben is nem is érti, hogy miért vagyok kiakadva azon, hogy egy kicsit átszervezi a programot. Egyszerűen nem érti miért akadtam ki annyira. Hogyne akadtam volna ki, amikor minden meg volt tervezve, és ezzel a mondattal megsemmisíti az egészet. Szóval kint sétáltunk az esőben, én tartottam az esernyőt, és eldurrant az agyam, földhöz vágtam az esernyőjét és otthagytam egyedül a kutyájával. Utána lenyugodtam egy kicsit és leültem vele, hogy megbeszéljük, de csak azt mondogatta, hogy Ő ezt a bánásmódot nem tűri el, és meg volt teljesen sértődve. Ezek után még neki állt feljebb és nem értette, hogy mi a bajom. Azt mondja, hogy hülyeségeken húzom fel magam, holott szerintem teljesen jogos volt. Megpróbálja megmagyarázni, hogy neki van igaza, mikor szerintem teljesen egyértelmű, hogy nincsen, csak nem ismeri el. Mindig ezt csinálja, sosem ismeri el, ha igazam van, hanem magát próbálja jól kihozni a helyzetből. Szerintem jogos volt, amit csináltam/ahogy reagáltam.

Szerintetek most kinek van igaza?