Veletek volt már ilyen? Mit csináltatok?

Az előttem szólóhoz csatlakozom. Ha keresem a nőket, akkor nem jönnek, majd kifogok valaki olyat, aki nagyjából egy kezeletlen elmebeteg. Ha nem akarok nőt, akkor meg ömlenek. A legtöbb így is olyan, hogy legszívesebben soha nem állnék vele szóba.

A sok elmebeteg nő miatt ma már nem gondolom azt, amit pl.: 20 évesen gondoltam, hogy a nő = boldogság.

A nők többsége (ahogyan a férfiak többsége is!) veszélyes energiavámpír. Úgy gondolkodom, hogy akit meg kell találnom, az majd az utamba kerül. Ha nincs nő, akkor nyugalom van, több a pénzem, több az időm, több az erőm. Gonosz módon mindig azon szórakozok, hogy akik nőznek, azok mennyire sokat szenvednek és észre sem veszik. Lehet, hogy majd csak 40 évesen találok olyan nőt, aki normális, de addig is nyugodt marad az életem.

A szex az más kérdés. Látom,hogy mennyit fizetnek a barátaim e miatt. Mármint nem direkt módon, hanem közvetetten és észre sem veszik. Csak a szexért nem mennék bele egy egyébként vállalhatatlan terheket jelentő kapcsolatba. Őszintén szólva inkább magamnak csinálom (az olyan, amilyennek akarom). Ha nagyon nem bírom, akkor kifizetek érte egy normális, értelmes nőnek amennyit kér és azt kapom, amit akarok. Még így is én járok jobban, nem a csajozós barátaim. Ők többet fizetnek és közel sem kapnak annyit, mint én.

Szomorú, de ez van.