Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem tesznek a magányosak semmit annak érdekében, hogy legyen párjuk?
Most itt azokra gondolok akik itt panaszkodnak, hogy "jaj! Nincs barátnőm/fiúm! Most mi lesz velem?" Közben egymásra mutogatnak újjal, hogy ez meg az a hibás. Jó! Lehet, hogy a hiba a másikban van (néha), de azzal semmi sem fog megoldódni, hogy egymást becsméreljük, hogy "ez ilyen casanova, az meg milyen r*banc". Miért nem tudnak eldugulni a magányosak és tenni valamit annak érdekében, hogy megváltozzon az életük? Jó! Tudom nehéz, meg a TV sokunkra van negatív hatással, mint pl. a nők pénzéhesek meg hasonlók, de ezt én magam mondom, magányosan, hogy NEM MINDEN nő az, és NEM MINDEN férfi akar mindennap vagy minden héten cserélni a nőjét.
Na szóval én egy 21 évesen itt vagyok magányos, de nem sírok, hogy "jaj! A nők annyira gonoszak velem, hogy nem akar senki járni!" Közben meg ki se dugom az orromat itthonról. Akkor mi a fenét várjak magamtól?
A lényeg, hogy nem fog magától bekopogtatni a "szőke herceg, ill. a vörös démon" (Kinek mi az ízlése :P)
Tenni kell, hogy összejöjjön a párkapcsolat, és nem mindig másban keresni a hibát, és nem mindig mutogatni a másikra, hogy ő a hibás, mert a semmiből, csak semmi lesz.
Látod, feltetted a kérdést, és az első válaszoló egyből benyögött egy kifogást...:D Tökéletes példa arra, amit leírtál.
Nem tudom, miért van ez egyébként. Szerintem talán az lehet az oka, hogy sok a "tehetetlen" ember, akiknek sokkal könnyebb picsogni mint tenni valamit a dolgok ellen. Persze erre meg az a kifogás, hogy "De sehol sem lehet ismerkedni! A szórakozóhelyek tele vannak ribancokkal/alfahímekkel, a normális lányokkal/fiúkkal pedig sehol sem lehet találkozni...". Amire én például rácáfolnék, mert én nem egy értékes embert ismertem már meg koncerten/kocsmázás közben. Csak ez is olyan dolog, amire könnyebb rámondani, hogy nem jó, így van indok egy kis önsajnálatra. Ezek után pedig nem csoda, hogy senki nem akar velük kapcsolatot, mert pl. engem is kiver a víz azoktól az emberektől, akiknek állandóan sír a szájuk...:)
Persze, itt bejön a képbe az önbizalomhiány, stb. Ami egyébként ugyanez a kategória, mert ha valaki sz.rba sem nézi saját magát, akkor tegyen ellene, fejlessze a külsejét/személyiségét olyanná, amilyen szeretne lenni. Csak sajnos ez is energiabefektetésbe kerülne, annál meg már megint könnyebb másokra kenni a dolgot...:)
Hát figyelj, ez nézőpont kérdése. :D
Ha tényleg, gerincferdüléses vagy, a szemeid nem jó helyen vannak, csorog a nyálad a fogaid hiánya miatt, olyan a hangod mint aki most jött a mauzóleumból az tényleg pech.
Engemet suliban mindig, csitának, csimpánznak, majomnak csúfoltak, de nem tartom magam csúnyának. Ez mind a tartásodtól függ, hogy minek hiszed magad. Ha rondának akkor rondának is fognak tartani, ha átlagosnak (mint pl. én) akkor átlagos alak leszel, ha meg nagyon jó pasinak tartod magad, akkor meg az is lehetsz, csak légy tisztában a határaiddal. :D
Hát igen. :S
Sajna nekem is kire támaszkodnom, de azért nem fogom másra a "cselekvőképtelenségemet" mert attól nem lesz jobb nekem. :)
"Ha tényleg, gerincferdüléses vagy, a szemeid nem jó helyen vannak, csorog a nyálad a fogaid hiánya miatt, olyan a hangod mint aki most jött a mauzóleumból az tényleg pech."
Bár ebből konkrétan csak az első 2 igaz rám, de én tényleg ilyen szinten vagyok. Nemcsak én látom magamat ilyennek, a visszajelzések alapján is mindenki rondának tart. Így esélytelen h nőm legyen, tudom, mert próbálkoztam már eleget.
Azt azért megkérdezhetném mennyi volt az a próbálkozás? :D
Meg nem akarok nagy szerelmi tanácsadónak tűnni, mert nekem se volt még igazából párkapcsolatom, de hogy álltál hozzá ezekhez a próbálkozásokhoz? Pozitívan, negatívan, vagy már annyira pozitívan, hogy biztos összejön? :)
Szia!
Azt nem mondanám, hogy nem teszek semmit, mert amikor alkalmam nyílik rá, akkor próbálkozom én is.Beszélgetek mindenkivel és amikor esélyt látok, próbálkozom is, csak nem sok sikerrel.
A külsőm rendben van és értelmes is vagyok. Azonban mindezek ellenére nem jutok semmire. az önbizalomhiányom rettenetes és ezt az eddigi negatív visszajelzéseknek és sikertelenségeknek köszönhetem.
Az egy dolog, hogy az ember mit gondol magáról, a másik, hogy a lányok mit gondolnak őróla. fejre is állhatok, ha egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy én nőként akarom őket.
vannak rendkívül csúnya tapasztalataim is és az a baj, hogy nem kell rondának lenni ahhoz, hogy a sárba tiporják az embert! Volt olyan, hogy egy lányismerősöm össze akart hozni egy barátnőjével, de mondta nekem, hogy nehéz lesz, mert a barátnőjének nagyon a külső számít és ezt egy óra beszélgetés alatt elmondta kb. ötször. Ezek után vajon mit kellene gondolnom? Az említett barátnő messze nem egy szépségkirálynő, szürke egér, de ezek szerint még magához képest is csúnyának gondol. Nagyszerű! :(
Azonkívül ez a mai embertelen világ is olyan, hogy inkább legszívesebben nem is élnék benne! LEGYÉL ILYEN, LEGYÉL OLYAN, LEGYÉL AMOLYAN!! Ezt kiemeltem, mert rendre visszatérő szöveg. Alfa hím kell a nőknek, olyan férfi, aki tökéletes. ehhez képest egy férfinak be kell érnie akár egy túlsúlyos, buta, ápolatlan, stb... csajjal is, mert ha nem, máris jön a "túl magasak az igényeid" tipusú szöveg. egyébként is borzasztó nehéz ma ismerkedni, főleg, ha kevés barátja van az embernek.
Én örülnék a legjobban, ha megváltozna a helyzetem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!