Barátnőmmel ma reggel szakítottam, mert nem tudtam elmondani neki a (beszéd) stílusa miatt, mi okozza a hónapot óta tartó depresszióm, de közben szeretem! Mit tegyek?

Szüleim gyerekkoromtól kezdve lelki terrorban tartanak, mostanra már köztük is folyamatosak a veszekedések. Ez ő is tudja, meg is érti, de mégsem teljesen, mert nem fogja föl, hogy hiába jó vele minden, ha a szüleim tönkreteszik a mindennapjaim. Emiatt sokszor érzelmileg instabil leszek és már szakítottam is emiatt vele, mert jobbnak láttam ha nélkülem éli tovább az életét, de végül újra egymásra leltünk. Persze nagyon rosszul vette, erről is volt vita, ekkor is elmondtam neki amit most is leírok nektek, de ennek ellenére sem tudott túllépni rajta. Elvesztette a bizalmát, de szeret, és nem szakított velem...csak én vele. Szóval az lenne a kérdés, hogy hogy mondjam el neki azokat a dolgokat, amikről nem tud, amik megértetnék vele, hogy miért szakítottam vele, és miért vagyok depressziós. Szóban még a pszichiáteremnek sem tudtam elmondani, ez így kizárva. Sms-t nem tudok neki küldeni, internetje nincs. Köszönöm a válaszokat.