Mit gondoltok, mit javasoltok ezekre a dühkitörésekre?

Barátnőmmel 16. hónapja leszünk együtt. Ő 17, én 20. Jó pár hónapja időszerűtlen bajok vannak.. hol heti egy hol havi egy hol kétnapig egy-egy vita. De már durva. Nem csaltuk meg egymást hűségesek vagyunk, csak ő féltékeny nagyon ha már rám valami lány máshogy néz vagy beszélget velem. Általában forditva is így van de én nagyon jol ismerem és igazábol nincs okom rá..neki sincs nekem is csak jól esik ha a lányoknak tetszek de nem fekszem le senkivel rajta kivul. Ezt hiába, akkor is féltékeny. Sokszor mindenféle aproságon is meg nagy dolgon is összeveszünk. Volt hogy addig fajultak a dolgok hogy ordítottunk egymással nem tudom már miért, de végül elismerte nekem van igazam, de akkora veszekedés lett belőle, hogy megpofozott, aztán annyira felidegesített nem tudtam tűrtőztetni magam, és felboritottam a szobában.. kibékülünk később.. és ahogy rendszeresedtek a viták volt hogy pofonvágtam, de ő is engem.. volt hogy meghúztam a haját de ő is az enyém..egyszer annyira befogta ma száját mikor orditott velem h véletlen kicsattant a szája belül a körmömtől de ez nem votl szándékos, volt olyan hogy befogta ma száját és nem szószerint megfojtottam de ott volt a nyakánál a kezem és egy kicsit megemeltem, ő persze fulladozott de azért ilyen állapotban is tudom mit mennyire szabad.. nagyon sokszor bántottuk egymást utobbi időben ő könyökölt reggel az arcomba azért mert nem aludtunk sokat éjszaka és reggel már jott a mamája haza és állitolag ő tudja h fel fog kelteni minket mert nem szereti ha sokáig alszunk én meg mondtam neki h nem érdkele dolgozni voltam alszok 11ig hétvége van, aztán rájött a hülyeség h én nem foglalkoztam ekkor meg akkor vele meghogy takarodjak haza és én visszaszoltam enki nem érkeel had aludjak erre a számba konyokol kicsattant a szám.. meg rugdos..ha olyan kedve van az autot ütögeti kalapáccsal vagyis csak igy kopogtatja meg fenyeget hogy kiönti a hell-em a dohányom ha ezt meg azt nem hallgatom meg amit mond..szoval mindkettőnknek vannak dühkitörései..sajnos nagyon bánom h sokszor én is bántottam de nem bírtam egyszerűen az a nyávogos visitos hangot meg a sok igázsagtalansagot meg ha nem igazságtalanság akkor azt, hogy ő másképp látja meg én is. azért nehéz szakitani mert ennek ellenére a szex jó, együtt lenni mikor nevetünk hülyülünk jó, beszélgeti bármikor jó, csak ezak viták...meg mikor rájön h mi ide nem megyün oda nem megyunk bulizni..stb.. nagyon szégyellem magam az ütögetésért mert sokszor megütöttem de soha nem volt h eltöröm bármilyét vagy maradandó nagyon erős ütést kap szándékosan vagy lila voltot az arcán mert ököllel se bántottam soha..csak ezek az odasozások olykor..de nem is ez a fő gond, hanem egyszerűen nem tudom mi van velünk. mennénk németbe a szüleihez ki csak enkem c jogsi forgalom vizsga hiányzik, ő a mamájánál lakik aki kibirhatatlan és ez stresszt gyakorol rá, nekem hol van munkám hol nincs itthon, az én anyám is egy elviselhetetlen sokszor jogtalanul nagyon csunyán megtudja bántani a barátnőm.. és hol itt alszunk hol ott..de ő már nagyon szivesen menne németbe h itt ne legyeneke ezek..nem tudom h azért ilyen idegbeteg mert már nem birja a sok feszkot és foleg rajtam veezeti le, vagy mi történt ? És én is miért lettem ilyen idegbeteg? mindig türelmes voltam a lányokkal...