Szakítottatok már úgy a párotokkal, hogy még mindig szerettétek egymást, de már úgy éreztétek, hogy nem bírod többé elviselni a problémákat?

Igen. Ő egy másik lányba menekült bele, két napos ismeretség után. És én sem bírtam már mellette így.

Gyönyörű szakítás volt, ha szabad ezt mondanom, mindent megbeszéltünk.

Majd egy hét múlva elmondott mindenféle k*rvának, csak azért mert egy sz*rkavaró "barátunk" össze-vissza hazudozott mindent.

Azóta nem is beszélünk egymással, pedig békésen, úgymond szerelemben szakítottunk.

16/L

Hogy én mindenféle g*cinek elmondom a volt barátomat, hogy azt mondtam kétszer megcsalt és ezért én is félrek*féltem.. Akkor, hogy most egyfolytában azt kívánom menjenek szét a barátnőjével stb.

A volt barátom nem hitt nekem mikor mondtam hogy én semmi ilyet nem tettem. Azt mondta ezek után, hogy takarodjak az életéből mert undorodik tőlem. Azóta egy szót sem váltunk, nem köszönünk, egymásra sem nézünk. Haragszik rám, ok nélkül. A barátnőjével pedig megy a nyali-fali. Ez a.. így szeretlek, úgy szeretlek szindróma.. A lány is nemrég szakított, szal van egy olyan érzésem hogy mindkettőjük részéről részben bosszú. Én a mai napig azt kívánom hogy legyenek együtt boldogok, sőt! Már attól boldog voltam hogy a fiú talán vele tényleg képes megtalálni az igazi örömöt. Pont ezért engedtem el hamar.