Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt olyan, aki úgy jött össze a mostani párjával, hogy neki közvetlenül előtte még egy másik kapcsolata volt, és miatta szakított?
Igen, én.
Már 3 éve jártunk, de nagyon fiatal voltam, mikor összejöttünk (14), ő jóval idősebb volt (19). Baromi nagy szerelem volt egyébként, még most is szívesen gondolok vissza rá. De én nagyon sokat változtam, ő meg már szinte teljesen "kialakult". Jól megvoltunk, de már inkább megszokás volt. Én vágytam kicsit az új dolgokra, mármint nem szexuális téren, hanem én pl. 16-17 éves korom körül éltem a "fesztiválozós" időszakom, ő pedig utálta az ilyesmit. Szívesen sátoroztam volna, ő sosem lett volna hajlandó sátorban aludni. Én még érettségi előtt álltam, ő már dolgozott.
Szóval távolodtunk, de közben jó volt egy biztos pont, szerettem, csak már nem úgy, mint az elején.
Aztán jött egy új srác, aki az elején nagyon nem jött be külsőleg. Sokáig az tartott vissza tőle. De aztán elvarázsolt:D Élete legjobb nyara volt, mikor összejöttünk (leszámítva a rengeteg bőgést az exem miatt:D).
Nos, én egy pénteki napon szakítottam az akkori barátommal (rövid kapcsolat volt, csupán másfél hónap), és a rá következő vasárnap jöttem össze a mostanival (ami már 7 hónapja tart).
Hogy is volt?
Igazából én elég sokat beszélgettem a mostani párommal, már azalatt is, hogy volt az előző srác. És kezdetben még nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, hiszen csak barátok voltunk, csupa egyszerű témáról beszélgettünk.
Az akkori barátommal pedig nagyon jól éreztem magam, mikor együtt töltöttük az időt. Csak aztán elkezdtem azt érezni, hogy túlságosan "lelkes", túlzásba viszi a romantikát, meg azt, hogy a kedvemben járjon. És kezdtem magam először csak kényelmetlenül érezni amiatt, hogy én nem tudok neki annyit nyújtani, amennyit ő nekem, meg amennyit tényleg megérdemelne...
De persze a másik srác egyre jobban izgatta a fantáziámat, és egyre több olyan dologról beszélgettünk, amik hatással voltak a lelkemre.
Mígnem azt kezdtem észlelni magamon, hogy sokkal többet gondolok arra a srácra, akivel nem járok. És amikor rá gondolok, nem csak egy barátot látok, hanem egy lehetséges szerelmet. Közben meg a "párommal" már úgy voltam, mint ha csak egy haverom lenne, akivel tök erőltetett az egész.
Szóval mikor kezdtem ezt érezni, akkor elhatároztam, hogy szakítok a sráccal, és kezdetben csak próbáltam kicsit visszafogni őt, meg elérni, hogy ne akarjon ennyire mindent, mert még úgy gondoltam, megmenthető a kapcsolat. Aztán ahogy elkezdett erősködni, meg győzködni, hogy gondoljam át, akkor elszakadt a cérna, és megmondtam neki, hogy fejezzük be, nem hiszem, hogy működőképes lenne tovább a kapcsolatunk. Szóval azon a szép pénteki napon én kimondtam, amit ki kellett mondani. (Persze lehet, hogy ő elsőre nem értette meg, mert aztán még telefonban is el kellett neki mondanom, és Facebookon is leírnom, hogy nem akarom tovább folytatni.) De akkor már biztos voltam benne, hogy ha a másik sráccal nem is jön össze semmi, akkor is boldog leszek, mert jobb lesz nélküle.
Vasárnap találkoztam a mostanival, akiről azóta már hiszem, hogy végleg elkötelezhetem magam mellette.
Szerintem a párom nem tudja, mennyi idő telt el az előző kapcsolatom és közte, de nem is érdekli, neki csak az a fontos, hogy szeretem őt.
Azért választottam őt, és közvetve azért szakítottam miatta, mert benne láttam a szerelmet. A másik srác szinte már untatott, ő pedig folyton érdekes volt.
Ennyi a történetem. Remélem, segített kicsit.
26/L
A barátom, akivel összejöttem 2 nappal a szakítás után? Akkoriban, mikor beszélgettünk, még ő is egy másik lány iránt mutatott komolyabb érdeklődést. Találkozgattak, de a lány döntésképtelen volt, hol akarta, hol nem. Szóval teljesen ő sem volt független. Viszont mindketten egyszerre kezdtük úgy érezni, hogy egymással lennénk boldogok, és a kezdeti komolytalan beszélgetéseket komolyak váltották föl, a poénkodásokat pedig igazi érzelmek. Szóval a lány utána kikerült a képből, mint ahogy nálam is a srác.
De ahogy tudjuk, azóta mindkettő talált valakit.
Szóval senki se maradt boldogtalan.
Viszont ez miért lényeges információ? (Nem kötözködésből, tényleg érdekel, hogy miért kérdeztél rá.)
Hát, a te helyzeted, Utolsó, abban más, hogy végső soron egyik sráccal sincs semmi konkrét, mind a kettő csak esélyes, és ahogy értelmeztem, mind a kettő szabad. Szóval senki sincs lekötve senkinél.
Beszélned kellene az 5 évvel ezelőtti sráccal, hogy neki mi a véleménye, hogyan látja a dolgokat, szerinte a most alakuló kapcsolata lehet-e tartós és boldog...
De szerintem csinálhatod azt is, hogy párhuzamosan találkozol mindkettővel, de komolyabban nem mész bele egyikbe se (szóval a testi kontaktust ha lehet, akkor kerüld), és időközben úgyis rájössz, hogy melyik felé húz a szíved.
De ne tedd tönkre a másik srác kapcsolatát, ha az már úgy érzi, jó úton jár.
Amikor összejöttünk, volt barátnője, de a következő napon anélkül, hogy én kértem volna, szakított a csajjal, aki megfenyegette, hogy öngyilkos lesz. Annyit mondott: ez a te dolgod, a te életed, már nincs hozzá közöm, hogy mit csinálsz! (ez az "öngyilkos leszek" dolog bejött párszor korábban)
Persze nem lett öngyilkos, de a szülei még telefonáltak párszor a barátomnak, hogy látogassa már meg a kislányukat, mert annyira padlón van. Azt mondta, ő lezárta, nem része az életének, hagyják békén.
Ez sok-sok éve volt és azóta is együtt vagyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!