Hogyan bírjátok ki, hogy nincs párotok? Én már kezdek megkattanni.

Nyilván a kérdés csak azokra vonatkozik, akiknek nincs kapcsolatuk.

19 éves lány vagyok és már olyan szinten nem bírom ki, hogy egyedül vagyok, hogy majdhogynem napi szinten szenvedek tőle, ami tudom, túlzás...de nagyon hiányzik az életemből.

A legnagyobb gond, hogy még nem is volt kapcsolatom..pedig nem vagyok sem csúnya, sem buta...tudom, én is hibás vagyok érte, mert túl sokat válogatok, de én nem tudok úgy összejönni valakivel, hogy semmit nem érzek iránta, még csak vonzalmat sem.

Nem rég kavartam egy sráccal pár hónapig..de végül nem jöttünk össze. Nekem nagyon hiányzik..de nem akarom keresni, mert ha már nem vagyok fontos neki, akkor nem akarok szánalmas lenni, hogy futok utána.

Szóval, most a nagy csend...senki nem keres, nem hívnak sehová..ha hívnak is, az olyan valaki akit nem kedvelek..

Már nagyon rosszul érzem magam emiatt, sírni tudnék..

Tudom, vannak ennél sokkal nagyobb problémák is (főleg, hogy magam is rendelkezem velük..és átéltem elég rosszat) de úgy érzem, ha lenne valakim, az segítene mindenben, mármint még az akadályokat is könnyebben venném az életben, ha tudnám, hogy van valaki mellettem akit szeretek és viszont szeret.

Még szűz is vagyok..a szex is hiányzik. Nem tudom mi lesz így velem.

Ti hogy viselitek?