Mit gondoltok erről?

Van egy fiú, akivel nagyon nehezen indult a kapcsolatunk. Tetszett nekem, de ő mintha unszimpatikusnak tartott volna.

De aztán a véletlen összehozta hogy találkoztunk, beszéltünk, egy fősulira kerültünk, tehát sokat látjuk egymást, lett egy közös barátunk...

Ahogy követték egymást az események egész jóban lettünk. Továbbra is szeretnék tőle kicsit többet, de semmit nem merek erőltetni, nagyon félénk.

Volt egy közös előadásunk a szabadban, és szinte mindig a közelemben próbált lenni, amit annak tudtam be, hogy a többiek idegenek voltak, de aztán ahogy kicsit hátrébb léptem, hogy jobban lássák azt vettem észre hogy ő is mozgolódott, és már jó, ha 10 centi volt köztünk ahogy mögöttem állt.

Később együtt töltöttünk egy kis időt ketten, mert mindkettőnknek lyukas órája volt, és ekkor rengeteget nézett a szemembe, nyitott volt, mesélt a barátairól, sokat mosolygott, és igyekezett megnevettetni. Az arcom mozgásain, és részletein csipkelődött.

Nem tudom eldönteni, hogy a közeledése baráti, vagy több van a dologban, esetleg a kezdeti unszimpátia miatti kellemes csalódás utóhatása az egész?

20/l