Ezt nem hiszem el! Miért van ez?

2 éve járunk a barátommal,mindketten nagyon féltékenyek vagyunk. Állandóan veszekszünk,de nem tudunk egymás nélkül meglenni. A barátom nagyon féltékeny minden fiúra,bárkihez hozzászolok: "Ki volt ez?" stb stb. Multkor pár hétre szakítottunk,de kibékültünk,bár én ugy álltam hozzá előte,hogy mi már nem jövünk össze. Elkezdtünk sms-ezni,és én közömbösen válaszoltam neki,meg egymással kötözködtünk.És leírta,hogy én ilyen és oylan undok vok,és már nem szeret.Aztán utánna még írt másnap,hogy bár nem szeret,de megprobálhatnánk,és bármikor belém szerethet. Hát én erre meg írtam,hogy nem vagyok hülye,szerelem nélkül nem. DE ezekszerint csak szeretett,mert azt hallottam,hogy egy lánnyal járkált,mintha járnának.(gondolom kézenfogva) És felhivtam,hogy most jár vele vagy mi,és mondta hogy nem,csak bosszúból,hogy fájjon nekem.Pár napra csak kibékültünk,ő nagyon akarta,én belementem. Aztán mondja,hogy csak kiváncsi volt,hogy szeretem e még,féltékeny leszek e rá,ezért kérte meg egy csaj ismerösét,hogy tegyenek ugy. 1 hónapra rá,beszélőviszonyba voltam fiu osztálytársaimmal,akiket utáltam.De nem haveri szinten,hanem mint osztálytárs. AZ egyik fiu a barátom előtt viccelődött velem,én meg mosolyogtam,erre a barátom ott hagyott,n meg utánna mentem h hallgasson meg,nem vok jóba velük. Mert szerinte én hazudtam neki.Elmagyaráztam,és probáltam kibékíteni,de nem engedett. Azóta nem beszéltünk,meg csak rám se néz. Szerintetek kinek kéne ezekután kezdeményezni? Én megtettem mindent,többször is probálkoztam. Tulzottan féltékeny. Mi a véleményetek?