Ti a helyemben mit csinálnátok? (Ne oltsatok szét, így is rosszul érzem magam az egész miatt)

Van egy barátom. Alig tudunk találkozni, hetente egyszer egy olyan 4 órára kb. Kiszerettem belőle olyan hamar, amilyen hamar beleestem. Adom neki a jeleket, azonban nem érzékeli. Szó se róla, kedvelem, de nem vagyok szerelmes, 3 hónap után.

Van egy másik srác, akivel régóta haverok vagyunk, és mindig is tetszett. Kiderült, hogy én is neki nagyon. Amikor mostanság találkozunk, utal folyton, hogy nem lép, de csak azért, mert van barátom. (Azt mondta, nem tud pártatlan lenni a kérdésben, szóval nem mond semmi vélemény róla). Én tökre el tudnám vele képzelni magam, annak ellenére, hogy ő "rosszfiú", én meg még csak nem is dohányzom. (A mostani barátom "jófiú", akármennyire is pozitív ez, kicsit papucsnak érzem[imádom, hogy ő is midnen káros szenvedélytől mentes], és ismerősök szerint én "vagyányabb" vagyok nála)

Barátomnak hétvégén lesz a szülinapja. Elvileg ott is aludnék, de nagyon gyomorgörcsöm van. Ő mindenének tart, mindig mondja, mennyire szeret, és mennyire hiányzom, de úgy érzem, nekem ez nem megy. Sokszor éreztem azt is, hogy nem figyel teljesen rám, talán csak megfektetni akarna. (Egyszer feküdtünk le, azóta is azt emlegeti.) Ugyanakkor ez nem biztos, de programokat alig csinálunk, az idő hiánya miatt. Én nem akarom elrontani a szülinapját, de nem szeretnék ott aludni nála.

SOS, ilyenkor mi a teendő? Milyen kifogást találjak rövidtávra? (1 hónapon belül szakítani akarok, ha nem változik semmi, csak ezt a hétvégét valahogy túl kell élni)

19L