Hogyan lettetek szerelmesek?

Nekem sok barátom volt, egyikbe se voltam szerelmes. Aztán jött egy, belészerettem, ez nálam ilyen majdhogynem elsőlátásra dolog volt. Ő otthagyott engem egy másik lányért a 20. szülinapomon. Még egy évig voltunk mindhárman osztálytársak, "kicsit" kellemetlen volt. Aztán megint jött sokmindenki, állandóan ismerkedtem, lényegében akkor is mindig volt egy aktuális srác, akivel beszégettünk. Díe egyiket se szerettem, pedig volt köztük nem egy aranyos, rendes, tanult... De ha nem, nem...

Aztán épp, amikor már anyum is azt mondta, hogy mivan, ha én csak azt az egyet tudtam szeretni, aki pofára ejtett, és mást már nem tudok? Ezen pár napig gondolkoztam, kicst talán meg is ijedtem. Aztán mint derült égből a villámcsapás, megjelent az életemben a mostani párom, vele is első látásra szerelem volt, és ez sokkal de sokkal jobb mint annó az első szerelem. Itt viszonozzák is azt, amit én érzek, és ennél nincs is jobb érzés a világon...:) Én már tudom, hogy számomra Ő az igazi (bár félelmetes ezt így kimondani:p)

Szóval nálam maximálisan igaz, hogy akibe beleszeretek, akkor az első látásra lesz (első látásra alatt értem itt azt is, hogy az első 1,2 hét amikor ismerkedtek, és akármit tesz vagy mondd, mindene tetszik...) Mert ha akkor nem szeretek bele, később se fogok. Mintha Murphy törvénye lenne, vagy mi a fene.

:)

A párommal már ismertük egymást jóval előtte, de nem személyesen. Hónapokig csak neten érintkeztünk, akkor még semmi szerelmes-téma nem került szóba, nem is gondolkodtunk ilyesmin. És volt egy pillanat, amikor mindketten elkezdtünk érdeklődni a másik iránt, egyre több közös vonást fedeztünk föl magunkban, egymásban, és nagyon egy húron pendültünk. Viszont akkor még mindig nem találkoztunk személyesen. Eltelt pár nap/hét ilyen mély és izgalmas beszélgetésekkel, mikor találkoztunk. Nagyon jól éreztük magunkat az első igazi randi alkalmával (bár akkor még mindkettőnknek volt képben valaki más). Utána nem sokkal megvolt a 2. randi is, és a 3. randin már előre tudtuk, hogy össze fogunk jönni. Bár akkor még csak egy erős szimpátia volt közöttünk. Aztán vonzalom, és nagyjából 3 hét telt el, mikor először mondtuk ki, hogy "szeretlek." Ez volt kb fél éve.

Hogy hogyan lettünk szerelmesek? Ez egy jó kérdés. Ártatlan poénkodásból komoly beszélgetés lett, komoly beszélgetésből randi, randiból kapcsolat, kapcsolatból szerelem. Ismerem őt, mégis izgalmasnak találom minden porcikáját. Ismerem a hibáit, mégsem rovom föl neki, onnan jöttem rá, hogy ő megad nekem mindent, amire vágyom, és mindent, amire szükségem van. Úgy teljesíti az igényeimet, hogy azok nem válnak elvárásokká, és neki sem esik nehezére. Önmagától, abból, ami ő saját maga teljesíti őket. És neki is elég vagyok én. Nem a szamár a ló helyett, hanem maga a paripa. Összetartozunk. Számon tartjuk egymást.

Mondhatnám, hogy annak a hatására, ahogy ő viselkedik velem, de ez jön magától. Kialakult, és kész. :)

Párom 27 éves, én nyáron töltöttem a 26-ot. :)

(26.N.)