Hogy bírják egyedül a nők, lányok, ha hozzá voltak szokva, hogy volt, akinek elmondhattak mindent, aki körül a gondolataik foroghattak, aki megölelte őket minden este az ágyban?

Sport, pc játékok, sok olvasás, munka, vettem egy okostelefont és ezt tanulmányoztam, szóval elkezdtem olyasmiket csinálni, ami új volt, vagy lekötött, és így egy idő után egyedül is egészen jól elvoltam.

Persze rossz először, mert szeretethiány, meg minden, de az idő sok mindenen segít.

Eleinte laza kapcsolatokkal csillapítottam a bánatom. Kb. fél év után rájöttem, hogy szeretnék egy stabil pontot az életemben, így hát kerestem valakit, akit szeretgethetek - úgy igazán.

Ennyi.

A fél év alatt rendesen szét voltam esve, pszichiáterhez kerültem, rám nem jellemző dolgokat műveltem. De hát muszáj voltam végül összekapni magam...