Srácok, szerintetek is egyedül fogok sírba vonulni?

A helyzet az, hogy nem vagyok ama tündibündi, kedves típus megtestesítője, melyre sokan hajtanak közületek. Gyakran érkezik panasz az elvileg túl nyers modoromra, szarkasztikus megjegyzéseimre, félreérthető és "polgárpukkasztó" poénjaimra, valamint arra a vonásomra, hogy a falat kaparom az evidens kijelentésektől és a magától értetődő válasszal megfelelhető kérdésektől. (Neveztek már Stewie Griffin női kiadásának is - már ami a stílusomat illeti; ferde szexuális orientáció, mészárlásra való hajlam természetesen nem játszik ebben.:D)

Igazából anyám ültette fülembe a bogarat ("Senkinek nem kellesz majd így, kislányom!"), az előzetes haveri panaszokra aligha adtam idáig. Mit gondoltok, igazuk lehet? Nyílhat valaha lehetőségem egy tartós párkapcsolat kiépítésére?