Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Betegesen szeretni valakit? Félteni az elvesztését? Mániákussá válhat egy kapcsolat?
Szerettetek már valakit annyira hogy nem bírod még a gondolatát sem elviselni hogy elveszítsd?
Gondoltam tanácsot kérek itt, hátha valaki elő áll valami okosággal. Tehát a "bajom" az, hogy 3 éve van egy kapcsolatom és úgy érzem nem vagyok normális....néha mikor össze kapunk valamin és elmegy sétálni vagy átmegy a haverjához én sírok és teljesen kikészülök. Képes vagyok magamban is kárt tenni volt már hogy begyógyszereztem magam, vagy megvágdostam a kezem. Hozzáteszem amúgyis vannak pszichés problémáim amire gyógyszert szedek (szorongásra, depresszióra). Annyira félek hogy elveszitem vagy elhagy hogy bele se merek gondolni. Van, hogy reggel mielőtt munkába megy alig bírom elengedni, mert félek hogy történik vele valami...
A másik meg az, hogy oylan dolgokat tápálok magamban ami nem is úgy van. Egy időbe mindig az exétől "féltem" mert közös lakást vettek igy elég sokáig muszályból találkozniuk kelett hogy a lakás rendezzék hogy a csaj leiratassa a nevéről kijelentkezzen onnan stb stb. A párom mindig elmesélte mivolt, sőt azt is hogy bepróbálkozott nála a csaj de lerázta, tehát őszinte volt velem, de mégis mindig komponálok hogy mivan HA mégsem úgyvolt? A lány azóta már nem is Magyarországon lakik, és ennek már több éve ugye hogy jártak.... De még mindig képes vagyok faggatni a barátomat hogy ugye nem csaltál meg vele? És hasonló kérdések. soka tmesélt a lányról, meg a kapcsolatukról (amit nekem úgy állított be hogy nem volt valami fényes) én meg mindíg csesztetem hogy biztos jobban szeretted mint engem, meg stb.
Valaki segítsen miért viselkedem így??? Beszélnem kéne erről egy pszichologussal? Olvastam a neten egy cikket hogy vannak ilyen emberek akik úgymonf "kapcsolat függők" ott is a pszichológust említették mint megoldást... a párom ebből az egész viselkedésemből nem vesz észre szinte semmit ő teljesen "épnek" lát, persze tudja hogy van egy kis depresszióm meg szorongásom de a gyógyszertől amit szedek rá kontrolálja.
Szeretnék megoldást találni erre a problémámra hogy felszabadultabb, boldogabb lehessek és ne tápláljak magamban fölösleges butaságokat....
25/L
válasza:ugyanezt érzem én is.. :( úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok a válaszokra.
hogyha pl. hívom és nem veszi fel a telefont,már azonnal arra gondolok,hogy történt vele valami meg ilyenek.
válasza:Az a probléma hogy semmire sem tartod magad. Nélküle pedig mintha a te életed is véget érne. Szép dolog a szeretet, de függetlenül attól hogy jól bánik veled a barátod, meg kell tanulnod magadat tisztelni annyira hogy mások is tudjanak tisztelni.
Szóval az önbizalmad szinte nem is létezik, az pedig hogy esetlegesen a saját lábadon meg tudj állni a leírtak alapján elég nehézkes lenne. Szerintem fordulj pszichológushoz, valószínűleg vele önmagaddal kell majd foglalkoznod kicsit.
válasza:1. Nem "amúgy is" vannak pszichés problémáid, hanem VANNAK pszichés problémáid, és ez a párkapcsolatodra is hatással van.
2. Igen, pszichológusra tartozik. Ha pszichésen rendbe jössz, akkor pedig a gondolkodásodat kell átalakítani. Le fogom írni az én helyzetemet, de nem hiszem, hogy benned változni fog valami, mert az, hogy itt írnak neked mindenfélét, nem oldja meg a pszichés problémáidat - magyarula probléma gyökerét.
3. TÉVEDSZ, ha azt hiszed, hogy a párod ezt nem érzi. Max. nem tetszi szóvá, de ki tudja, meddig tűri, mert a beteges féltékenység és függőség a TE problémád, és a párod nem köteles elviselni és tönkremenni bele.
Tehát az én sztorim. Nálunk is volt közös lakás az exszel, és találkozgattak is, sőt, a mai napig találkoznak, jó a kapcsolat. Ennek 4 éve. Engem nem zavar, azzal barátkozik, akivel akar, lényeg, hogy velem van. Senkit nem köthetsz magadhoz, sem szóval, sem tettel, sem gyógyszerrel, sem erőszakkal. Viszont melletted maradhat ÖNSZÁNTÁBÓL, ha jól érzi magát veled. Ha terrorizálod, akkor csak menekülni fog.
Ezt kellene felfognod, ha képes vagy rá.
Másik dolog: vagy BÍZOL a barátodban, vagy nem. Ezt neked kell eldönteni. De... ha nem bízol benne, a kapcsolatotoknak semmi értelme, mert csak felőröl. Miért vagy egy olyan kapcsolatban, amiben kétségek gyötörnek? Ennél még a magány is jobb, nem kínoz senki.
Tudod, szerintem a szeretetnek a SZABADSÁG a fokmérője, nem a rettegés, a féltékenység meg a birtoklás. Akkor szeretsz valaki igazán, ha képes vagy akár szabadon engedni, ha neki az jobb. Amíg magadhoz akarod kötni és nem nem tudnád elengedni, ha menni akarna, az pusztán önzés.
Olvass Feldmár Andrást, nagyon sok hasznos dolgot ír.
De... ne vedd bántásnak, szerintem muszáj először meggyúgyulnod, és csak utána leszel képes átértékelni a kapcsolatodat.
Az a baj, hogy amíg függésben élsz, nem tudsz egyenrangú társa lenni a párodnak. Ha a kapcsolat egyensúlya felborul, akkor viszont nem működik a kapcsolat. Ezért kell meggyógyulnod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!