Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek? Helyre lehet ezt még hozni?
Barátommal 3 éve vagyunk együtt, de mostanában nagyon rossz a helyzet. A szüleim elutaztak külföldre nyaralni, így 11 napra miénk a ház, aminek nagyon örültem, gondoltam, majd milyen jó lesz együtt meg minden, de nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, mert egész idő alatt csak veszekszünk. Apró hülyeségeken. Például valamelyik nap felvetettem az ötletet, hogy kitakarítom az egész házat, ő addig főzött. Kimostam, felporszívóztam, felmostam, elmosogattam, meg minden egyéb, már ki voltam dögölve a végére. Még takarítottam, amikor mondta hogy ő bemegy a városba a haverjával, mert most szakított a barátnőjével és megy vele csajozni (nem a barátom, csak a haverja). Hát mondom jó, nem vagyok én hárpia, miért ne mehetne el? Csak a hazajövéssel voltak gondok... 3x beszéltük meg hogy mikor jön haza és 3x hívott fel, hogy később jön, később jön. Utána már sírva mentem el aludni egyedül, fél 1kor ért haza a haverjával, aki nálunk aludt, szóval még neki is meg kellett ágyaznom.
Másnap bocsánatot kért, sajnálta, s végülis kibékültünk. Aztán meg bement a fürdőbe és megint jött a vita, hogy én miért nem takarítottam ott ki, mert tiszta mocsok minden. Holott én tegnap felsikáltam mindenhol, még anyukám barátnője is megdicsért hogy milyen szép tisztaság és rend van, amikor átjött benézni. Na akkor ezen is összevesztünk. Megmondtam neki, hogy ha nem tetszik valami, akkor ő is nyugodtan kitakaríthat. De persze jött a kontrázás hogy anyámék majd jól lebasznak ha így látják meg a házat és mehetek az utcára... Megpróbáltam már a "na akkor üljünk le szépen és beszéljük ezt meg nyugodtan" verziót is, de nem jutottunk előrébb.. Állandóan gúnyolódik velem meg olyanokat mondogatott, hogy "Még valami?, Tovább? Egyéb?"
Aznap megint bement a haverjával inni, de megegyeztünk abban, hogy fél 9re itthon lesz, s ezt tisztességesen be is tartotta, reméltem, hogy végre már nem kell vitázni tovább.
Persze tévedtem, ma az volt a baja, hogy elhanyagolom, mert a barátaimmal (akik messze laknak tőlünk) beszélgettem MSNen. Ő bezzeg állandóan a telefonján internetezik, emiatt is rászóltam már nem 1x és nem is 2x... Ebből is volt már nagy patália. Felajánlottam neki hogy megcsinálom a haját (vágok rajta és beszárítom hogy szép legyen), ő meg közben a telefonjával játszott, amivel nem is lett volna baj, de 3x kellett könyörögni hogy ugyan húzza már ki magát és normálisan üljön a széken, mert így nem tudom megcsinálni a haját. Negyedjére már felhúztam magam és megemeltem a hangom, az sem hatott, majd ott hagytam és sírva bezárkóztam a szobámba. Utánam jött hogy adjam ki a holmiját, ő hazamegy. Persze ezt nem szerettem volna, ezért vártam egy kicsit, hátha elgondolkozik és bocsánatot kér. Nem így történt, inkább szétverte az ajtót... Persze azt nem akarta, hogy anyumék meglássák, ezért maradt, hogy megcsinálja, közben pedig lenyeltük a dolgot és kibékültünk.
Ma este megint bement a haverjával, de megbeszéltük hogy 22.40re itthon lesz. Felhívott 9kor hogy hát a barátjának épp fogása van és még maradni akarnak. 23 óráig engedtem el max, erre ő azt mondta hogy akkor ő inkább haza se jön, majd csak reggel, mert ő kiáll a barátja mellett...
Most itt vagyok totál kétségbeesetten, és nem tudom mitévő legyek. Nem akarok már több vitát és szeretem a párom, de ez már nem állapot...
21/L (barátom 23)
Első körben ne hisztizz, sírj, sikoltozz hülyeségek miatt (hajvágás) fogd a nullás gépet és told át középen majd legközelebb figyelni fog rád!
Ezeket az időpontos megbeszéléseket felejtsed el mert ez egy rémálom minden férfi számára úgy sem fogja betartani te meg csak megint/újra hisztizel.
Ő a barátjáért mindent megtesz nagyon rendes ember! Lehet egy kapása neki is lesz. Válaszként menjél el a barátnőiddel bulizni ugyan azzal a dumával amivel ő. Biztos boldog lesz azt garantálom!
Nem sikoltoztam, csak megemeltem a hangom.
Én soha nem mondtam neki azt, hogy ne menjel el valahova ahova el szeretett volna menni, annyi feltételem volt csak hogy tudjam hogy merre megy és kikkel. Meg ha én képes vagyok hazamenni akkor amikor megbeszéljük, akkor legyen már ő is képes erre...
Nem tudok sajnos elmenni, mert mivel a szüleim nyaralnak itthon kell maradnom vigyázni a tesómra, ezért hiába szeretnék menni, nem lehet.
Légy csöppet spontánabb.
Én nő vagyok, de ezt én sem szeretem kifejezetten senkitől, hogy x időre érj haza, mert van mikor egyszerűen nem tudom megmondani mikor végzek a dolgommal, vagy a beszélgetés kiszámíthatatlanul jól sikerül, vagy akármi.
A barátod lehet attól borult ki, hogy a barátja agyon nyavalyogta magát egész éjszaka és a csajozás nem úgy ment, ahogy eltervezte :)
Mondjuk az ajtós egy kicsit nekem durva, hogy mért változott godzillává.
A telefon buzerálás engem is idegesítene, mikor valakinek a kezéhez van nőve az a vacak.
Próbáld meg egy hétig, hogy tényleg fékezed magad, és nem kapod fel semmin a vizet, megkérdezed kedvesen mi volt, nem kéred tőle x időre érjen haza, szóval tégy úgy, hogy tényleg ne lehessen még a levegővételedbe sem belekötni, hogy lásd, valóban a kommunikációval van bajotok - esetleg az időzítéssel -, és elbeszéltek egymás mellett, ami generálja a feszkót; vagy konkrétan ő nem kíváncsi már rád, és vele van a baj.
Köszönöm a válaszokat!
Közben felmerült egy újabb probléma:
Mint fentebb írtam, az ajtómon betört egy ökölnyi rész a földtől olyan 6-7 cmre, mert belerúgott. De megcsinálta, betömte a lyukat és lefestette az ajtót, így már csak akkor látszik, ha nagyon megfigyeli az ember. Elkezdett velem veszekedni, hogy hát ezt anyámék észre fogják venni, és hogy ez az én hibám, és majd anyámék jól lebasznak és mehetek az utcára... Felvettettem, hogy inkább mondjuk el az igazat, mert szerintem sokkal jobban megharagudnának azért, hogy hülyére vesszük őket, mint elmondani az igazságot. Mellesleg az egy dolog, hogy bezárkóztam, de nem kényszerítette senki, hogy verje szét az ajtót... Ő erre azt mondta, hogy mondjuk azt, hogy a tesóm csinálta...
Persze én ezt nem szeretném, de elkezdett ott velem veszekedni, hogyha elmondom az igazságot, akkor ő nem fog többet velem foglalkozni...
Mindkettőtöknek igaza van szerintem.
Neked abban, hogy hazudni nem kéne, és ne másra kenjétek, pláne nem a tesóra.
Neki abban, hogy a ti kapcsolatotok és azok problémái nem a szüleitekre tartozik, sem az, hogy ti hogyan oldjátok meg a veszekedést. De ha elmondjátok az igazat...remélem érted miről beszélek. A szülőknek nem kell mindent tudni, persze csak ha vagytok annyira felnőttek.
Ha megkérdezik, találjatok ki valamit, ha megkérdik.
Ettől függetlenül én azért komolyan elgondolkodnék a kapcsolat jövője felől...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!