MIÉRT változik meg a nő ha már tudja, hogy komoly a kapcsolat?

Mindegy kérdező: visszatérek első válaszomhoz! Nem ítélkezem felületesen.

Kíváncsi lennék, velem hogyan tartanád a lépést "elmélkedés" terén? :)

Sok esetben már fel sem hozom, mert az átlagemberek (így az átlagos fiúk) többségét nem igazán köti le. :)

Persze, ahogy írtam, eleinte szívesen rábólintanak ők is. Mindkét nem imponálni akar a kezdeti fázisban, legalábbis a többség.

10. Vagyok. A halálbüntetés az egyik legkényesebb téma. Ebbe belejátszanak a meggyőződéseim is, és az, amit az emberi lélekről eddig megtapasztaltam.

A korlátozást helyeslem- a halálbüntetést ellenzem. Ha halálbüntetés nélkül megoldható a bűnös kiiktatása, akkor mindenképpen azt tartom megfelelő megoldásnak. Tudom, ennek oda-visszaható társadalmi következményei lehetnek, például a halálbüntetés bevezetése talán jobban elrettentene sokakat a bűnözéstől, így eleve kevesebben követnének el ilyesmit. Ez egy hasznos dolog volna. Ráadásul nem kellene életfogytiglan szenvednie egy embernek, nem kellene az államnak állnia az ellátási költségeit.

Ez a dolog egyik oldala- pro és kontra.

A másik: itt ugyebár újra bejön a kérdés, mennyire tehető az egyén maga felelőssé a cselekedeteiért, erről megvan a magam véleménye, legyen elég annyi, hogy felelőssé tehető. Nem megyek bele mélyebben, mert mindezzel együtt, a körülmények is nagyban közrejátszanak. (Szabadság kontra determináció: középúton az igazság).

Korlátozni viszont muszáj. "Ne ítélj, hogy ne ítéltess"- de aki ártani akar neked, azzal szemben megvédheted magad. Illetve megvéd a törvény.

Itt tudnám fokozni: még a törvény is mindig "szubjektív". Van kedved folytatni?

Az a törvény, amely az egyik embernek maga a szabadság, és a lehető legelőnyösebb társadalmilag, a másiktól elvesz, és korlátozza.

(Bevonhatnánk az emberi pszichét is, de ennyire nem szabad már részletekbe menni).

A végkonzekvencia: a halálbüntetést ellenzem, holott sok pozitívummal járhatna, a társadalmi hatásainak vonatkozásában. Viszont egyéni szinten úgy érzem, nem jogosult senki sem idáig menni (halállal büntetni valaki mást).

Különben ha tényleg elmélkedő típus vagy, és nem félsz igazán mélyen belemenni: üzenetben bármiről kérdezhetsz tőlem, akár kényes témákról is.

Elég kiforrott véleményem van, amit most leírtam, csekélység, ezer szálon meg tudnám még indokolni neked.

Ne általánosíts Diavolino44. Én "elvont", és informatika iránt érdeklődő nőként szintén ezt tapasztalom!

Na nem azt, hogy nehezen tudok bárkit is összeszedni. Az remekül megy. De az "átlagfiút" általában egyik sem foglalkoztatja túl... mélyen. :)

Én azt bírom ,amikor egy nő (de ez a férfiakra is igaz, de heteroként nőkkel foglalkozom) elhinti, hogy az ő agya annyira gyorsan pörög, hogy a legtöbb ember nem is tudja követni.

Csak éppen ezen esetek 100%-ban kiderül, hogy a nő (és a férfi is) elmarad az értelmi-, és az érzelmi inttelligencia-hányadosban is. Tehát aki nagyon okosnak hiszi magát, végtére is ostoba.

Semmit nem utálok jobban, mint amikor valaki nagyon okosnak hiszi magát, össze-vissza hadovál, lenézi a másikat, hogy nem tudja követni, de amikor visszakérdezem, hogy mit is mondott vagy idézek tőle, csak néz hülyén. Szóval 11-es, te sem vagy egy lángész, megnyugodhatsz. :)

Köszönöm, 17-es, az építő jellegű kritikádat. Azért volt idézőjelben, mert csupán az érdeklődés intenzitására értettem.

Ne képzelj bele többet, de aranyos volt. :)

Lásd:

"az átlagemberek (így az átlagos fiúk) többségét nem igazán köti le"

Nekem egyértelmű, de sajnálom, ha félreérthető volt, csak rossz tapasztalataid vannak. :)

Nézd, az intelligenciához az is hozzá tartozik, hogy kinek mit és mennyit mondunk. Engem pl nagyon érdekelnek az autószereléssel kapcsoaltos dolgok, a matematika is és imádok olvasni.

De! A barátnőmet nyilván nem fogom az autószerelés minden részletével untatni, csak nagy vonalakban elmondom a dolgokat. Matekból detto. Ha meg érdekli is, nem 1 óra alatt szeretném vele megbeszélni az egész világegyetem gondját (amit nem is tudok amúgy, csak gondoltam picit túlzok).

Tehát mennyiség ne menjen a minőség kárára. A minőség mértéke pedig az érdeklődés megtartása lehet. Hisz unott képpel én sem érdeklődöm. Ha meg végképp semmi nem érdekli az általam kiszemelt lányt, akkor kiszemelek valaki mást. Ennyi.