Mit tegyek? Gyenge voltam, és most nem tudom mi a jó döntés.

25 éves fiú vagyok. Van egy 21 éves barátnőm már bő három éve, és eddig egész jól megvoltunk. Három hónapja elkerültem otthonról egy másik városba (munka miatt), és itt lakok azóta albérletben, bár hétvégente hazajárok. Kábé egy hónapja éreztem azt, hogy már nem szeretem őt igazán, ebben közrejátszott az is, hogy kevesebbet találkoztunk, és ez - mivel előtte nem volt nap, hogy ne láttuk volna egymást - feszültségekhez vezetett kettőnk között. Kezdtem elfelejteni a szerelmet, újra élni akartam, meg a többi ilyenkor előforduló érzés feltámadt bennem. Ő a mai napig rajongva szeret engem, és pont ezért nem akartam neki fájdalmat okozni. Már 3-4X mondtam neki, hogy szakítsunk (mindezt pár hét alatt), de mindig én voltam aki visszatáncolt, mert láttam, hogy nagyon rossz neki... Nem tudok fájdalmat okozni neki, sőt, ma megint tápláltam a reményét hülye fejemmel, és ezzel is csak ártottam neki. Mit csináljak? Ha úgy döntök, hogy mégse szakítok vele, akkor már nem fog megbízni bennem, viszont szakítani - ennyi teszetoszáskodás után - már nincs szívem szegénnyel :( Kiidegeltem ezzel, pedig pont nem ez volt a célom, és nagyon szégyellem magam... Mit lehet ilyenkor tenni, hogy a legkevésbé fájjon neki?