Mit csináljak, ha félek, hogy megint átvernek a pasik?

Tinilány koromban nem voltak igazán komoly kapcsolataim, aztán a munka/suli párosítás gátolt abban, hogy őszintén ismerkedjek, mígnem 19 évesen találkoztam egy pasival, akibe beleszerettem. Azt hiszem, igazi tapasztalat híján igencsak naiv lehettem, mert a fél év alatt, míg rendesen találkozgattunk, bennem fel sem merült, hogy csak "dugni" akar velem. Persze, nem mondta, hogy legyünk párkapcsolatban, de sokszor gy viselkedett, mintha együtt lennénk... és nekem, butának, csak akkor esett le, mikor megtörtént a dolog, aztán egy rövid idő múlva otthagyott. Azóta visszagondolva már látom, milyen vak voltam - és azóta félek is.

Szeretek flörtölni, ismerkedni és szeretem, ha körüludvarolnak, de innen nem tudok túllépni. Egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy valakinek tényleg kellenék, én mint ember, és nem csak az a "szép csaj az XY üzletből"... ez tavaly történt, azóta egy sráccal mertem komolyabban belekezdeni valamibe, mert úgy gondoltam, nem félhetek mindig, de ő teljesen más okokból egyszer csak ne keresett többé. Tudom, hogy ezutóbbi nem az én hibám volt, de csak rátett még egy lapáttal a dologra...

Nem tudok megbízni senkiben, nem merek belekezdeni egy kapcsolatba, mert mi van, ha megint csak kihasználnak, ha átvernek, én meg ott állok majd összetört szívvel? Mondogatom magamnak eleget, hogy nem általánosíthatok, hogy nem szabad egy ember miatt mindenkit beskatulyáznom, de egyszerűen félek.....

Ti jártatok már így? Hogy léptetek túl?

20/L