Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolatfüggő vagyok. Mit tehetnék?
Olvastam egy cikket erről, teljesen rám illett. Ha egy kicsit is egyedül vagyok magányosságot érzek és rosszul érzem magam. Most is.Rettenetes ez az érzés. 16 éves korom óta van ez így, előtte nem is gondoltam volna,hogy kapcsolatfüggő vagyok,mert más emberi kapcsolatokban -család,barátok- ez nem nyilvánul meg. 16 éves korom óta járok a barátommal, most 19 éves vagyok. Nagyon sokat lógok a barátomon, de figyelek rá,hogy visszafogjam magam és így okés. Szerencsére ő jó partner erre,mert ő is nagyon ragaszkodó, de tudom róla,hogy elvan nélkülem is. Ellenben velem.
Nem volt mindig harmónikus a kapcsolatunk, volt,hogy csak azért voltam vele,mert nem volt más. Hamarosan összeköltözöm vele, még így is hogy tudom nem tart ez örökké. Úgy érzem én senkivel nem szakítanék,ha nincs valaki más a láthatáron (és persze nincs különösen nagy indokom rá) Mitől lehet ez? Miért lehetek kapcsolatfüggő? Nem vagyok önbizalom hiányos. Tanácsoknak, tapasztalatoknak is örülnék, és bármivel ami ezzel kapcsolatos. köszönöm:)
L/19
Valószínűleg a gyerekkorodban kell keresni a hibát. Aki ilyen lányt én ismerek, mindegyiknek problémás volt a gyerekkora. Lehet, szüleid nem szerettek eléggé, esetleg elváltak kiskorodban, ilyesmi? Akivel ilyen történik, abban gyakran felnőttkorig megmarad az a ragaszkodás és hiányérzet, amit kisgyerekkorában mondjuk az anyukájuk után éreztek, csak felnőttként már a párjukra vetítik ki.
Mindenesetre igyekezz megváltozni, mert borítékolható, hogy sok-sok rossz élmény vár rád, ha ilyen maradsz.
mi a kérdés?
jól kijössz a pasiddal, szereted, vagy ez csak ragaszkodás?
Ha úgy érzed ő a lelki társad, mellesleg vonzódsz is hozzá minek szakítani??
Ha meg nem akkor szakíts és legalább 2-3 hónapot maradj egyedül. Megtanulod a dolgokat kezelni lereagálni egyedül, ami nem egy rossz dolog, mert másra támaszkodni a legveszélyesebb az életben, mert ha hirtelen nem lesz az elég nagy érvágás
Pont ez az,hogy semmi ilyesmi nincs.
Együtt vannak a szüleim még mindig, jó a családi viszonyom mindenkivel. Nem tudok mire gondolni, nincsenek ilyesmi problémák. Egyedül talán az lehet,hogy egyke vagyok és ezzel sok bajom volt gyerekkoromban. Jobban utánanéztem a témának és sehol nem említik ezt a dolgot mint problémát.
Lerövidítem,hogy mindenki megértse mi a kérdés:
Egy percet nem bírok boldogan eltölteni egyedül, mindig kell mellém valaki, inkább lennék egy rossz kapcsolatban mint egyedül. Miért alakulhatott ez ki bennem? Hogyan változtathatnék rajta?
én is teljesen ez vagyok, aminek magadat leírtad..:/
nemjó dolog.
ráadásul nekem most senkim sincsen, és egy csődtömegnek, és hihetetlen magányosnak érzem amgam.:/ két hónapja vagyok egyedül, egy egyéveskapcsolat után...:(
nemjó.
keresem a párom, de nagyon nehéz ismerkedni, és oylasvalakit találni, aki tényleg olyan..:/
21/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!