Hölgyeim ki az, aki inkább a nyugodt, nem bulizós, komolyabb férfiakat szereti mindenféle káros szenvedély nélkül?

Én ilyen vagyok :D Barátomban pedig megtaláltam a számomra ideális pasit :DD

(jó, azért évente 2-3 alkalommal elmegyek bulizni barátnőimmel, kb. kéthavonta egyszer meg összeülünk baráti társasággal úgymond bulizni, bár az nem ilyen diszkó-fílinges dolog, inkább valami kis főzőcskézés, dumálás, kis sörözés, stb)

18L

21-es vagyok.

Hozzátenném: buliba nem a zene miatt járok, utálom a diszkó"zenét", csak néha jó kikapcsolni és jól érezni magam. (Zene miatt inkább valami koncertre megyek, a rockzenét jobban kedvelem :D ) Berúgni nem szoktam :D

A barátom alapból nem nagy "partiarc", az említett baráti összejöveteleken ott van, de egyébként nem nagyon jár társaságba, de ha járna, se zavarna, nem akarnám megváltoztatni.

Az a baj, hogy az embereknek túl sok elvárásuk van a másikkal szemben :D Ha szeretek valakit, nem akarom megváltoztatni, ha meg már találok olyan tulajdonságot/szokást, ami zavar, akkor nem szeretem igazán. :D

Bár annyira nem értem, hogy egy visszahúzódó pasi miért várja el, hogy a barátnője soha ne járjon bulizni... :D :D Amíg nem lesz a csaj partir.banc, addig szerintem nincs nagy gond..

Kérdező, a következőkben általánosságban fogok írni a tapasztalataimról, kérlek ne vedd magadra.

A magukat általában "komolynak" valló embereken azt vettem észre (akik az én környezetemben vannak), hogy nem azért mondják magukat komolynak, mert valóban azok lennének, hanem mert nem tudják, hogy hogyan kell könnyednek, lágynak, nem komolynak lenni. Így jobb híján komolyak lesznek.

Volt egy fiú, aki korábban tetszett nekem, és hónapokig ismerkedtünk egymással és szintén ez volt a program : séta és beszélgetés. Csak az volt a baj, hogy egy idő után rájöttem, hogy ő nem azért csinálja ezeket a dolgokat, mert annyira kielégítenék a könyvek, hanem mert minden mással elutasító volt. Sportolni nem szeretett,(nekem lételemem a mozgás) táncolni szintén utált (nem az hogy nem tudott, vagy próbálkozott, a zenét élvezni képtelen volt), és a végére azt vettem észre, ahogy hullott le szépen a "komoly férfi" álarca, hogy őszintén nevetni sem volt képes. Jellemző volt rá még a cinikusság is.

Szóval azóta kerülöm a "komoly" embereket, mert én szeretem a táncot, a zenét, az energiát, amikor átjár, szeretek önfeledten nevetni, szeretek játszani, szeretem élvezni az életet, és nem a bajokon rágódni és panaszkodni.

Az ilyen emberek belül egyébként nagyon szenvednek, csak maguknak sem merik bevallani.

A konzum társadalom terméke az internet is... a gyik.hu sem hasonít túlságosan egy magas röptű beszélgetéshez egy irodalmi társaságban. Akkor meg miről beszélünk?

Te is ilyen vizet prédikál, de bort iszik típus vagy. Van egy elméleted, ami szerint te vagy a legjobb ember a Földön, és mindenkinek egyet kéne veled értenie, aki viszont nem teszi, értéktelen és alacsonyabb rendű nálad. Az meg csak hab a tortán, hogy ez a fajta látásmódod a szerelemnél is fontosabb.

Elfogadod vagy sem, de manapság már minden mainstream. Az is, amit te csinálsz. 6 miliárd ember között egyedinek lenni szinte lehetetlen. De nem is kell annak lenni, ha ezt elfogadod, akkor majd tudsz találni egy lányt, aki viszont annak lát. De amíg ilyen öntelten nyilatkozol magadról, nem hiszem, hogy sok mindenkiben megmozgatnál valamit az ellenszenven kívül.

Ne érts félre, nem azzal van a baj, hogy te nem dohányzol/iszol/szereted a rap zenét. A gond az, hogy azt hiszed, te emiatt jobb vagy azoknál, akik viszont igen. Pont egy bölcsésznek kéne elmagyarázni mennyire szubjektív dolog az ízlés? Nem értem, miért fáj az másoknak, ha a 3-as számú álldogáló akárki a buszmegállóban este elmegy bulizni, vagy rap zenét hallgat. Ettől már nem lehet értékes ember?

Nagyon felszínes vagy, ha azt hiszed, attól lesz valaki jó/rossz/értékes ember, hogy dohányzik-e vagy sem.

Én nem dohányzom, de nem tartom magam jobbra senkinél emiatt.

Szerintem neked önértékelési gondjaid vannak, ezért próbálod magad meggyőzni arról, hogy te igenis jobb vagy másoknál, és azért írtad ki ezt a kérdést, hogy itt mindenki más is megerősítsem ebben.

A csajoknál is így van, egy magabiztos nő elismeri, ha egy másik nő is szép, de egy önmagában kételkedő az utcán szembejövő összes másik nőre megjegyzéseket tesz, hogy "jajj milyen kövér, de rossz a ruhája, micsoda orr" stb, önigazolásképpen.

Nagyon passzív ember lehetsz, ez érződik a válaszaidban is.

Azt írod, hogy a discóba járó emberek hülyék (tudom, hogy nem így fogalmaztál) és nyilván csak a drog miatt járnak oda. Írod te, aki abszolút nem jársz bulizós helyekre, tehát fogalmad sincs, hogy mi folyik ott...

Na kérlek, én 24 éves nő vagyok, vallásgyakorló katolikus. És lám! Járok bulizni. Úgy kéthavonta egyszer elmegyek a barátnőimmel egy közeli tuc-tuc helyre, hogy kiadjuk magunkból a feszültséget. Előtte behörpintünk egy kis szeszt valamelyikünknél (nem sokat). Nem drogozunk, nem füvezünk, nem k*rválkodunk, nem pasizni megyünk oda. Egyszerűen csak táncolni, feszültséget levezetni, jól érezni magunkat.

Mellette mindannyiunknak van hobbija, eljárunk mozogni is. És van baráti körünk, társaságunk.

Nem mondom, hogy nincsenek hülye emberek a dizsikbe, de egy koncerten is legalább annyi hülye van, mint ott. (lásd a pogózó kis majmokat, akik azt hiszik, hogy ettől nagyfiúk lesznek)

Szóval nem attól leszel komoly gondolkodású, hogy a nemzet csótányára rábólintasz, a többire meg nem.

És én is azt vallom, hogy egy könyv elolvasásától nem leszel több, mint más emberek. (pláne, ha az a könyv olyan is.)

Lehet szépíteni a dolgokat, de aki ennyire passzív, elutasító ember, az ne várjon sokat másoktól. Ráadásul úgy, hogy megmondanád a nem létező kedvesednek, hogy mit csinálhat és mit nem.