Azt mondja, csalódott bennem, pedig szerintem nincs rá semmi oka. Úgy érzi, nem álltam ki mellette. Tényleg így van?

Az utolsó válaszolónak annyit, hogy attól, hogy attól, hogy te a pároddal nem beszéled meg a nap eseményeit, én még mindig mindent elmesélek, és ezt fordítva is elvárom. Hogyha ő találkozott volna az exével, akkor ugyanúgy alap, hogy elmesélje hogyan történt. Ez nem provokáció, mert elvileg nincs is mit titkolnom. Tudod én nem úgy működöm, hogy ha van valami, ami esetleg veszekedést okozhat, akkor azt el sem mondom. Egyrészt. Másrészt nem hittem, hogy ebből baj lehet, mert szerintem semmi rosszat nem tettem.

"Mitől van megfelelési kényszered, ha amúgy a barátod nem balhézós? Finom ellentmondás"

Nálad mi a balhézás? Mert nálam az, hogyha valaki nekiáll nagy hangon hisztizni, és orbitális jelenetet rendez. Szerinted csak ilyen viták vannak? Megfelelési kényszerem - köszönöm feltételezésedet - nincsen, szerintem teljesen normális, hogy próbálok alkalmazkodni a páromhoz. Aki szintúgy nem rendez jeleneteket, higgadtan old meg mindent, és igen, igyekszem elkerülni a konfliktusokat ha ehhez csak annyi kell, hogy nyugodt maradjak. Miért, nem ez a normális???

"Konkrétan az történt, hogy vagy semmi komoly sem történt, és akkor nem kellett volna róla élménybeszámolót tartani."

Boldogok a lelki szegények. Én nem csak azt mesélem el, ha mellettem ért földet egy repülő tehén, és beszélni kezdett hozzám. Hanem mindent, ami aznap történt, én ilyen nyílt vagyok, és slussz.

"Hogyan vagy féltékeny "egy csajra"? Nem is értem. Megcsal vele a barátod? Ha nem, akkor mitől vagy rá féltékeny? "

Erre már nem is nagyon tudok mit reagálni. Te csak azokra vagy féltékeny, akikkel megcsalt a párod? Gratulálok. Ha nagyon érdekel kifejthetem, de az legalább ugyanolyan hosszú lesz, mint maga a kérdés. Ezt az egy lányt nem szeretem, de őt aztán nagyon nem.

"De azért a "párod". A padlót is veled szokta felmosni, mondjuk csak úgy felvágásból? "

A történet ezen részéhez nem sok közöd van, mivel el sem meséltem se az elejét se a végét, ezért fogalmad sincs, hogy mi történt. Kérek mindenkit, hogy ebben az esetben ne fogalmazzon véleményt, mert nincs hozzá megfelelő alapja.

Az én tanácsom Neked, Kedves Válaszoló csak annyi, hogy ne próbáld elemezni az érzéseimet, és kitalálni, hogy az én párkapcsolatomban mit kéne elmondanom, és mikor, illetve hogy mit miért csinálok. Nem az érdekelt, hogy szerinted fogyatékos vagyok-e, hanem hogy jól kezeltem-e a sztiuációt. Esetedben a válaszolás fölösleges, hiszen alapvetően abból indulsz ki, hogy én provokálni akartam a páromat, ami abszolút téves, és alaptalan feltételezés.

Köszöntem.

(Az első válaszolónak köszönöm!)

Nagyon remélem :( de most még 1-2 napig biztosan nem látom, félek hogy addigra túl mélyre eszi benne magát ez a baromság :(

Annyira csak nem lehet hülye, hogy sokáig rágódjon ezen... Ép ésszel be kell látni, hogy nem normális dolog hisztit rendezni, mert megölelt valaki, és attól, hogy higgadt maradtam még nem álltam ki mellette kevésbé. Csak úgy félek...

Nyilván féltékeny, de nem vallaná be soha, én meg nem firtatom :)

Kislány? :D Ez jó. Ne haragudj, kedves utolsó válaszoló, de félreértettél valamit. Nem tanácsot kértem a szituációra, és ha elolvastad, amit írtam, akkor láthatod, hogy szerintem is egy hétköznapi semmiség ami nem érdemel figyelmet. Mégis megkapta. Én csak azt kérdeztem, hogy nekem van-e igazam, amikor azt gondolom, hogy hülyeség volt ezt felfújni. Ezek szerint igen. De mivel már meg is beszéltük ezért teljesen mindegy. Ugyanezeket természetesen a páromnak is elmondtam, de egy mérges, féltékeny emberrel nem nagyon lehet megértetni, hogy nincs igaza. Majd rájön magától (rá is jött). Egyébként fordított esetben, ha közölné, hogy a volt csaja a nyakába ugrott, de ő eltolta és mondta, hogy nem kéne ezt aztán otthagyta, akkor mosolyognék, és jól esne. Mert ez így normális.

Köszönöm mindenkinek a válaszokat!