Hogy lehet megmenteni egy kapcsolatot, lehet-e?

Ahogy leírtad a kapcsolatod, én úgy érzem, minden rendben van vele. Nyugi! Nincs ezen mit "megmenteni".

3 és fél éve jártok, meg ne ijedj attól, hogy nem csókolóztok annyit, mint amikor 2 hónapja jártatok! Az érzelmek hosszú idő után megváltoznak. Az intenzív, szenvedélyes szerelem mindig elmúlik 1-2 év után, és helyébe lép a szeretet, ragaszkodás, megszokás, az életetek egyre jobban összefonódik. Ezek már nem olyan típusú intenzív, felszíni érzelmek, amiktől egész álló nap rózsaszín köd borítja el az agyad, hanem mélyebb érzések. Mélysége miatt hajlamosak vagyunk olykor nem észrevenni, mert megszokjuk, a mindennapok részévé válik. Előfordulnak érzelmi mélypontok. Minden kapcsolatban vannak hullámzások. De ha picit is felmerül, hogy elveszítjük, azonnal megérezzük, hogy milyen grandiózus érzések bújkálnak a felszín alatt. Ez így normális!

Szóval nyugodj meg, nincs semmi baj.

Jajj nee, most látom, hogy a 2. is ezzel a szöveggel jön! Annyira kiábrándító ez a hozzáállás. Ettől van annyi frusztrált ember a világban. Majd ha 70 évesen már nem csókolóztok a strandon egész nap, na akkor azt mondom, hogy oké. De 3 és fél év után?? És mi lesz újabb 3 és fél év után? Megmondom: egymáshoz sem szóltok már! Jó esetben. Rosszabb esetben ölitek majd egymást, mert egy unalmas, lapos, semmilyen kapcsolatban vagytok, ami már 3 és fél éve tönkrement.

Vagy már nem szereted, és ennek vége, vagy nem tettetek eleget a kapcsolatotokért. Mert bár nem köztudott sajnos, de tenni kell érte. Nem önellátó, nem működik csak úgy magától. Minden nap szépen neki kell állni és építgetni a kapcsolatot. És akkor 70 évesen ha nem is csókolóztok egész nap a strandon, de fogjátok egymás kezét és szerelmesen bámultok egymásra, és kiröhögitek azt aki azt mondja, hogy a szerelem elmúlik!

2-es vagyok. Nem úgy értettem, hogy ne tegyenek a kapcsolatért semmit, mert magától működik! Persze, hogy tennni kell. Csak én nem érzem bajnak, hogy több év után már nem csókolóznak nonstop.

Nem a szerelem múlik el, hanem annak a felszíni, őrülethez hasonlító formája lekúszik mélyebb rétegekbe, ami már nem teszi minden percünket delíriumossá, viszont annál összetettebb, "nagyobb" érzés, mert az idők során újabb "rétegek" rakódnak rá. Így értettem. Lehet, hogy pontatlanul fejeztem ki.

Az érzelmi hullámzást természetesnek tartom. Aminek velejárói a hullámvölgyek, de akik rendesen ápolja a kapcsolatukat, azoknál ez nem jelent komoly veszélyt, mert jön az újabb felívelés.

Ha valaki az érzelmek megváltozását ellaposodásként éli meg, ebbe beletörődik, és csak vegetál a kapcsolatban, mondván, hogy "kicsit meguntam, de ez normális" na akkor van gond.