Annyira nehéz így, mit tegyek?

Szóval kezdem a legelején. Vagyok én egy 17 éves lány. Még soha nem volt barátom, nem is csókolóztam. Mindig teljesen belehabarodtam egyes srácokba. Olyanokba, akik bunlol, nagyképűek, túl idősek vagy csak észre sem veszik, h a Földön cagyok. Ám egy iskolai rendezvényen beszélgettem egy nálam egy évvel fiatalabb fiúval. Rögtön megtetszett. Pont olyan, amilyet elképzeltem, külsőleg, belsőleg is. Bejelöltem MyVip-en és mióta ismerősőm mindig ott a látogatok közöt. Aztán felvettem msn-re. Fél-háromnegyed óra gyözködés után képes voltam írni neki egy sziát. Aztán beszélgettünk.Mikot mennie kellett azt mondta, h majd még beszélünk és, h álmodjak szépeket. Rá 2 napra megint é írtam rá, akkor is ez volt a vége: álmodj szépeket... Ma pedig fenn volt msn-en. Vártam, h írjon már ő is, mert akkor látok egy pici esélyt, h felkeltettem az érdeklődését. De nem írt...

Nem tudom írni fog -e valaha. Csak annyit tudok, h fülig belezúgtam és úgy érzem megint csalódni fogok.

De ezt már nem bírnám ki. Szükségem ven valakire, nem azért mert másoknak is van már barátja. Csak jó lenne néha odabújni vkihez, egy icipici szeretetet kapni. Tényleg csak egy csöppöt. Nem tudom mit tegyek. El vagyok keseredve.

nem tudom kellek-e majd egyátalán vkinek...