Ugye jól döntöttem, hogy megszakítottam vele a kapcsolatot?

A legjobb barátomról van szó, 20 évesek vagyunk. Pár hónapja derült ki, hogy 4 éve szerelmes belém, de nekem másfél éve komoly kapcsolatom van, nagyon szeretjük egymást a párommal.

Amióta bevallotta a legjobb barátom, hogy mit érez, és folyamatosan szenved, levélben tartottuk a kapcsolatot. Többször volt már, hogy vagy ő vagy én az asztalra csaptunk, és kimondtuk, hogy ne levelezzünk többet, de nem sokáig bírta. 2-3 nap után rendszeresen feladta, eddig a legtöbb egy hónap volt. Nekem nagyon fáj látni hogy szenved.

Sajnos/vagy hála Istennek, elég erős jellem, nem tömeghajhász, nem olyan sablon mai fiú, vannak céljai és nem kapott még idegösszeroppanást amiért 20 évesen még szűz, mindenkiről nagyon éretten gondolkodik.

Korábban azért nem kezdeményezett, mert biztos volt benne hogy nem tetszik nekem. Ilyen dolgokat csinál, hogy a fényképemmel nézi a kedvenc filmjeinket, lerajzol, szóval nagyon mélyen érez.

Az az én dilemmám, hogy egyrészt jól tudom, hogy akkor lehet a másikat valamelyest elfelejteni, az érzéseket tompítani, ha nincs semmiféle kapcsolat köztünk. De azt írja, hogy csak én viszek színt az életébe, nélkülem üres, és az a pár sor is sokat jelent neki amit néha írok. Azt állítja, hogy azzal semmi rosszat nem teszek, ha levelezek vele, csak örömet okozok neki. Mert hogy ő még évek múltán is ugyanezt fogja érezni, amit 4 éve.

Én abban bízom, hogy majd hetek, hónapok múltán lassan elfelejt, ha nem érintkezem vele. A legrosszabb az, hogy abban bízik, hogy majd egyszer a jövőben összejövünk, pedig mondtam neki hogy ne reménykedjen, mert komoly a kapcsolatom, és hosszú távra terezünk mindketten.

Tudtok esetleg tanácsot adni, hogy mivel tudnék segíteni neki? Jól döntöttem, hogy lezártam a kapcsolatunkat?

20/l