Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jól tettem, hogy szakítottam?
Úgy megbántam az egészet.:(
Pár hónapja mondta a barátom, hogy nagyon szeret engem, hihetetlenül jól érzi magát velem, de maga se érti miért, nem olyan szerelmes belém, pedig tényleg méltó vagyok rá. Tudom, hogy ezeket nem csak úgy mondta, mert már ott tartott a dolog, hogy eljegyezzük egymást, tényleg úgy éreztem, hogy megtaláltam a másik felemet. Csak ez a gondolat engem mégis úgy bántott, mióta mondta, (pedig én sem vagyok annyira szerelmes), folyton ezen rágódtam, hogy nem szeret, nem szeret. Aztán tegnap nagy nehezen sikerült meggyőznöm, hogy akkor így boldogtalanok leszünk, mert egyszer igazán belezúg majd valakibe, és akkor annyi mindennek, ha megtapasztalta ezt az érzést. (eddig nem volt senkibe szerelmes, és azt hitte, hogy ő ilyen, de most meggyőztem, hogy olyan nincs hogy valaki "nem szerelmes típus") Talán azért csináltam az egészet, hogy kierőszakoljam, hogy soha senki mást nem fog szeretni, nem kell emiatt aggódnom, de sajnos nem ez történt. Mondta, hogy lehet, hogy igazam van, ebbe még bele se gondolt eddig. Ez úgy szíven ütött, hogy közös cél és motiváció hiánya miatt szakítottam vele. Nagyon megdöbbent, (én is) nagyon sokáig próbált győzködni, hogy ne tegyem, de engem mégis bánt ez a dolog, hogy nem szerelmes. Annyira szomorú vagyok, hogy el se tudom mondani. Olyan hirtelen jött:( Azon kívül, hogy bántott ez a gondolat, semmi gond nem volt a kapcsolatunkban, nagyon jól éreztük magunkat, és máris hiányzik. Kérlek nyugtassatok meg, hogy jobb ez így, mert alig tudom elhinni.:( 20L
válasza:Kedves Kérdező!
Ezt én nem értem... Megtaláltad a másik feledet, mégsem vagy "annyira" szerelmes? Persze megértem, hogy a srác sem "olyan" szerelmes, ezért féltél, de hát Te sem érezted magad annyira szerelmesnek. Én max. ezért szakítanék, nem azért, mert nem tudom "kierőszakolni" a másikból azt, amit normális ember nem is tud 100%-ig biztosan megígérni: azt, hogy soha senki mást nem fog szeretni. Honnan tudná, érezné ezt az ember? A szerelem a legtöbb esetben szeretetté, kölcsönös tiszteletté, megértéssé és összhanggá alakul - harmóniává; a "tűz" elvész (ha hagyják!), legalábbis elhalványul, de a feleken múlik, hogy fellobbantsák. Baj maximum akkor van, ha viszonylag rövid idő után érzi az ember, hogy halovány (vagy kialudt...). Van, akinek folyamatos "intenzitásra" van szüksége, de ők vannak kevesebben. Attól pedig, hogy valakin nem látod folyton a mosolyt, hogy élvezi a tűz melegét, még lehet, hogy valójában nagyon is élvezi. Lehet látni valakin, ha szerelmes, de mindenki máshogy éli meg. Ha már egy jó ideje együtt vagytok, úgyis érzitek a másikon.
Ne érts félre, Kérdező, hiszen ha Neked arra van szükséged, csak akkor vagy boldog, ha a másik "ragyog", akkor jól tetted. Szerintem azonban, a leírtak alapján kicsit elhamarkodtad a döntést. Fiatal vagy még ahhoz, hogy hosszú távra tervezz, ha tehát boldog vagy valakivel és jól érzed magad, szerelmes vagy (még ha nem is "annyira"), úgy vélem, kár szakítani. No persze, ha már most hosszú távra tervezel, fontos a lángolás.
26/F
válasza:"azért csináltam az egészet, hogy kierőszakoljam" - hát ez ritkán vezet jó eredményre...
amilyen racionálisan kezelitek a kapcsolatotokat, hát az inkább egy stabil barátság, mint valami eljegyzés előtti állapot
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!