Nemtudom már mi a fenét csináljak evvel a helyzettel?

(Nem időrendi sorban írom le a problémát,hanem amilyen nagynak érzem.Kicsit bonyolult)

Először is a párom munka után egyből a géphez ül vagy haverozik,velem alig foglalkozik.Mivel nincs munkám és nő az adósság,állandóan avval piszkál hogy nem dolgozom és hogy nem látja hogy érdekelne a dolog.Tudom és megértem hogy nagyon frusztráló ez a szitu neki,de nem egyedül van evvel a problémával.sokszor leültünk megbeszélni a dolgot,de mindig úgy hozta ki hogy neki legyen igaza és én legyek a sz@r.Meg hogy mióta együtt vagyunk ő többet dolgozott meg többet keresett.

Pár hete csináltam egy nagy hülyeséget,tudom nem mentség de már nagyon nem bírtam tovább(azt majd lentebb hogy miért),amúgy nem lett semmi bajom csak iszonyat másnapos voltam az utána levő nap.(Egy ismim azt mondta hogy lehet sajnálatból van velem.)Na és másnap miután történt a dolog úgynézett ki hogy megbeszéltünk mindent,és újra kezdtük.Azóta én úgyérzem mégtöbbet adok a kapcsolatunkba mint eddig,de ő már jóval kevesebbet.Minden erőmmel a munka keresésbe is benne vagyok.Nem érzem magam szeretve:( Pedig szükségem lenne arra hogy érezzem hogy szeret,hogy támogat.Akkor nem lenne ennyire nehéz,nem lennék ennyire "magányos".

A másik: (Na most jön ,hogy miért tettem azt amit tettem)Már akkor is éreztem hogy valami nincs rendben közüttünk.Anyósom is éreztette velem,nem túl feltűnően(ezt csak a nők veszik észre sztem,férfiak vagy nem akarják vagy tényleg nem veszik észre)hogy nem bír,meg állandóan mikor átment párom hozzájuk mindig ellenem beszélt hogy én nem akarok dolgozni stb.Mivel ismerem már eléggé anyóst bizalmatlan vagyok vele szemben.Nem szép dolog,de beléptem a vénasszony facebookjára és megláttam hogy a vénlány a párom exével arról beszélt hogy újra összejöhetnének.Nah itt lett nagyon elegem,megalázottnak éreztem magam.Aznap a párom is ott volt nálluk és neki is mutogatta az öreglány a beszélgetést.Este mikor hazajött már nem voltam túl józan és rákérdeztem,hogy ő tudott e róla,ő igent mondott és annyival letudta hogy minek kémkedek.még én voltam a hibás.Azóta anyóska jópofizik nekem,én meg rosszul vagyok ettől.

a köv. probléma: Nővérem együtt él párom bátyjával.Már baba is van.Nekem panaszkodik rájuk hogy mennyire rossz ott neki,mennyire utálja anyóst stb.de azért mégis Anyunak hívja.Mikor segítség kéne nekem mindig avval a kifogással jön hogy ott van a baba nincs ideje.De persze anyósék vaterás dolgaiért eltud menni.Meg mindenki adóbevallását eltudták intézni csak az enyémet nem.(Tegnapra intéztek nekem találkát a könyvelővel,de nemtudtam elmenni)Ma beszéltem nővéremmel skype-on és kérdezte hogy mi van a papírokkal,én mondtam neki h még nincs nállam,mondta hogy holnap délelőtt vigyem majd be az irodába leadni,mondtam neki hogy holnap nem jó mert melózok,erre ő h az az én bajom.Persze én mindig ugorjak azonnal mikor bajba van,mikor meg nekem kéne vmi akkor elvagyok felejtve.Párom papírját is betudták vinni az irodába(meg közelebb laknak a könyvelőhöz mint én)....Már nagyon elegem van.Mit tegyek már?Mi lenne a helyes?Ezekután törődjek csak magammal vagy nekik van igazuk?