Ennyire későn érő típus lennék? Vagy mi mást jelenthet ez? Mit tehetnék?

Az a helyzet, hogy volt már eléggé félresikerült kapcsolatom, és emiatt az elmúlt két évben leginkább ilyen "kalandnak" nevezhető dolgokban volt részem.

És most már ott tartok 20 évesen, hogy egyáltalán nem ismerek senkit sem, akihez úgy érzem, hogy szívesen tartoznék. Tudom, hogy ez ilyen korban még viszonylag rendben van, de a szüleim eléggé régimódiak, és folyamatosan a párkapcsolat-témával zaklatnak.

De én egyre inkább azt érzem, hogy szeretném előbb elvégezni a főiskolát, pénzt keresni a terveimhez és külföldre menni dolgozni (a rokonainkhoz), mert ott szeretnék élni. Úgy számolom, addigra leszek minimum 27 éves. De az édesanyám pedig folyamatosan azzal nyaggat, hogy addigra majd elfogynak a normális férfiak, és egyedül fogok maradni, meg hasonlók.

De mit tehetnék? Ez az egész helyzet annyira elborzaszt engem, és nem szeretném ennyire görcsösen erőltetni ezt a dolgot. Természetesen úgy vagyok vele, hogy én is szeretnék komoly párkapcsolatot, de ameddig nem találok olyan "komoly" embert, akivel el tudnám képzelni, addig tökéletes így ahogy most van, egyedül.

De nem tudom, hogy mit tegyek. Lehet, hogy tényleg igaza van, és egyedül maradok majd? De erőltetni sem szeretném ezt az egészet... :(

Kérlek, írjatok valami tanácsot, mert az az egész helyzet már megőrjít.