Neki és nekem is van párkapcsolatom, mégis együtt akarunk lenni, legalábbis én biztosan. Mit tegyek, hogy az enyém legyen?

Nehogy már 20 évesen ne tudjatok kilépni egy kapcsolatból! Tán attól féltek, hogy egyedül maradtok? Nem értem a mai fiatalokat, miért kapcsolatfüggők, még akkor is, ha szar az a kapcsolat és már feltűnt valaki más a láthatáron? Miért csak egyik kapcsolatból lehet a másikba átesni, nem lehet manapság már szingliként eltölteni legalább egy-két hónapot? Egek, ez olyan hülye hozzáállás...

Egyébként, de igen, én már voltam ilyen helyzetben, de kiléptem az addigi kapcsolatból, ami már egyébként sem nagyon akart működni és képzeld, vártam még hosszú heteket, mire valamilyen szinten is belebonyolódtam a másikba, akiért lényegében ott hagytam az előzőt... és lám, megvárt, mert fontos voltam neki, de így én is le tudtam tisztázni magamban az érzéseimet. Tegyél te is így, vagy menj el holnap este, úgyis az lesz, amire mindketten gondolunk és amire már régóta vágysz, csak nem tudom, hogy jól fogod-e érezni magad utána is. Szerintem nem.

"de nem akarok megcsalni senkit és a megcsaló fél sem akarok lenni."

egyébként ez ugyanaz :D)

20 évesen kétlem, hogy benne kéne maradnod egy olyan párkapcsolatban, amiben nem érzed magad jól.

Gyávák vagytok, mindketten, a pasi is és te is. 20 évesen nehogymár a megszokás dukáljon. Ha nem akarod elrontani és elpazarolni az életedet, akkor függetlenül attól, hogy van egy másik pasi is a képben, hagyd ott a jelenlegi barátodat. Vele sem fair, hogy vele vagy, és nem vagy vele őszinte, mert feltételezem nem mondtad meg neki, hogy nem érzed jól magad a kapcsolatotokban, és nem vagy belé szerelmes.

A sráccal meg a helyedben addig nem kezdenék, amíg ott van a barátnője, mert különben mindvégig benne maradsz a szerető státuszban, ami neki marha kényelmes lesz és szintén elpazarolsz majd rá éveket az életedből. Fiatal vagy még, ilyenkor könnyebb sokkal még ezeket a döntéseket meghozni.

28/n