Miért félek túlságosan a felhőtlen boldogságtól?

A párommal sokat veszekedtünk az elmúlt hónapokban. Rendszerint én vagyok az, aki kreálja a veszekedést. Ha egy ideig minden ok kettőnk között, találok valamit, amibe belekössek. Rájöttem persze, hogy ez így nem jó, a kapcsolatunk tönkremehet a hisztijeim miatt. Most az a helyzet velünk, hogy egy hete boldogok vagyunk, nincs veszekedés, odafigyelünk egymásra, több időt szentelünk arra, hogy megbeszéljük a dolgokat. Én viszont valamiért meg vagyok rémülve ettől a nagy boldogságtól. Mindig is aggódó típus voltam, most úgy érzem, hogy végre elengedhetem magam, de mégis ott motoszkál bennem a kérdés, hogy mi van ha ennek a boldogságnak vége szakad, mi van ha valamit elrontunk és újrakezdődnek a veszekedések? Szeretem őt, de valamiért félek túlságosan kötődni hozzá,annak ellenére, hogy tudom nem bántana meg. Hogy győzhetném le az aggályaimat?:(

21/l