Hogy közeledjek a lányok felé, hogy ne pattintsanak le?

természetesen

erre gondoltál már?

kedves vagy, vicces, megnyerő, ha látod, hogy élvezi, kicsit szemétkedhetsz vele és kell még egy csipet titokzatosság és egy nagy adag magabiztosság és bátorság

ne maradj a barátja, de ne is legyél az a nagyon nyomulós bunkó, a kettő között van valahol a megoldás, mely a csajtól is függ, hogy mire és mennyire vevő

a végén persze tudasd vele, mit is akarsz: kérd el a számát, hívd el randira, vagy bármi, amit jónak találsz

sok sikert

Mindenképpen a személyes ismerkedést preferálom és neked is ezt ajánlanám. Neten el lehet indítani a dolgot, de 1-2 levél, hogy leszűrjétek nincs-e valami orbitális nagy probléma a másikkal bőven elég. Ha nem tudsz meg semmi elrettentőt találkozni kell minél hamarabb és hagyni, hogy a személyes kontaktus hasson és ne egy idealizált kép alakuljon ki. Annyi minden számít a személyes találkozásoknál. A mosolya, ahogy gesztikulál, a mozdulatai, az illata. Nem tudom megmondani hogyan viselkedj egy lánnyal szemben, de nem kell, hogy előre felállítsd magadnak, hogy ilyen vagy olyan akarsz lenni. Nem vagyok pasi, szóval nem tudom hogy csináld, csak azt tudom elmondani, hogy számomra mi az ami vonzó egy férfin.

Alapvetően elég kritikus vagyok, de nem tagadom, az az ideál ami a fejemben él, az úgynevezett álompasi nagyon ritka, talán tényleg csak álom. Mindig úgy gondoltam, hogy én ebből nem tudnék lejjebb adni. Igenis legyen izmos, ne legyen rajta semmi súlyfelesleg, legyen szép szabályos arca, magas, jóképű, elegáns, stílusos az öltözködése, nagy izmos mellkasa stb. Erre most nyűglődök egy olyan férfi miatt, akinek látom a "hibáit", látom, hogy nagy s görbe az orra, látom, hogy túl széles a válla, látom azt a kis úszógumit is, a hosszú vékony ujjait (mindig az tetszett, ha egy pasinak széles tenyere van és olyan tömzsibb a keze) szóval látom mindezt. De nem érdekel. Odaadnék bármit, ha csak egyszer is úgy nézne rám, ahogy én rá. Próbáltam lebeszélni magam róla, újra és újra felsorolom magamban, hogy de ő ebben sem és ebben sem olyan, és egyáltalán nem vonzanak az olyan pasik mint ők. De hiába, mert mindig arra jutok, hogy letojom, ennek ellenére kell, vágyom rá és vele akarok lenni. Eszembe jut milyen mikor rám mosolyog, vagy kedves velem, udvarias, rám néz, hozzám ér, ahogy kinéz úgy egészében, a járása mikor megy.

Folytatom:)

Szóval csak azt akartam mondani ezzel az egésszel, hogy ha az ember találkozik valakivel akkor hiába tervezget, hiába agyal rajta hogy mit hogy kellene csinálni hogy összejöjjön a dolog. Felesleges. Nekem is rengeteg pasi tetszett már, de soha nem lett belőle semmi. Pedig ők nagyjából megfeleltek az ideálomnak. De ő nem és mégis majd megdöglök érte. Pedig nem is tesz semmit, csak olyan amilyen. És ez épp elég. És tuti te is találkozol majd egy olyan lánnyal akinél semmit vagy szinte semmit nem kell majd tenned ahhoz, hogy odáig legyen érted.