Mit csináljak, ha alig bírok ki nélküle 3-4 napot? Ez jó, vagy rossz?

hazajövök pénteken reggel, és csak vasárnap este, vagy hétfőn reggel látjuk egymást. onnantól kezdve viszont péntekig minden nap ott alszom, és ha nem iskolában vagyok akkor szinte mindig ott. ez mondjuk olyan délután 6-tól van. annyira hiányzik hétvégén. pedig igyekszem lefoglalni magamat. nagyon sokat tanulok, kutyát sétáltatok, néha bulizok, mamámnál vagyok, itthon csinálok házimunkát. de akkor is, hogy fogalmazzam...akármit csinálok, a gondolataimban mindig ő van, még ha éppen tanulok akkor is érzem... aztán ha van egy kis szabadidőm, akkor majd megőrülök annyira hiányzik. szoktunk amúgy ilyenkor is üzenetet írni egymásnak, néha webkamerázunk, de annyira ragaszkodom hozzá. hogy hozzábújhassak, vele lehessek. egyébként nem akaszkadom rá túlságosan, pl. nem csinálok ügyet abból, ha esténként beül valahová a barátaival, vagy éppen dolga van, és nem tudunk találkozni. csak olyankor olyan feszültnek érzem magam, mert tudom, hogy lehetnénk együtt is. persze ezt meg sem említem neki, mert akkor biztosan azt mondaná, hogy akkor nem megy el, vagy menjek én is. de szerintem kell a fiúknak is szabadság, hogy nélkülem is legyen a barátaival. szerintetek ez normális? ti is így vagytok vele? 6 hónapja együtt én 21L ő 25F