Más is érez így, vagy csak velem van a gond?

(Lehet,h úgy fog hangozni,mintha én pénzéhes lennék,stb,de egyáltalán nem így van! Egyetemista vagyok,a szüleimmel lakom,nincs állandó keresetem,csak az ösztöndíj,ami nem sok.A párom idősebb tőlem,már régóta dolgozik.)

Nemrég volt Valentin-nap,amit ki nem állhat a barátom,gyűlöli,mert csak a pénzről szól,stb...szóval Valentin-napra nekem egy szál virág se jár. Most volt nőnap,erre sem szoktam semmit kapni, most nagy meglepetésemre kaptam bonbont...az ő kedvencét,aminek több,mint a felét ő ette meg(nem sajnálom tőle,nem ez a lényeg! miután átadta,mondta is,h azért vette,h ő is egyen). Hétvégén lesz a 4. évfordulónk.Én már megvettem neki,amit szeretett volna. Az egyik ajándékról tud,mert magának akarta eredetileg megvenni egy hónappal ezelőtt,de mondtam,h mi lenne,ha én venném meg neki az évfordulónkra,és persze örült neki,a másik dolog meglepetés,szerintem már el is felejtette,h mutatott vmit,aminek örülne,de magának nem veszi meg. Én örömmel ajándékozok mindig,év közben is szoktam ajándékokkal kedveskedni neki nemcsak alkalmakkor,sőt többet költök rá,mint magamra. Tegnap viszont megkérdezte,h nem baj,ha ő nem vesz nekem semmit,mert ÉN nem mondtam,hogy mit vegyen,ő meg nem tud venni nekem semmit....a válaszom persze az volt,h nem baj,de közben rosszul esik!A barátnőim mutogatják,meg mondogatják mindig,h miket kaptak a párjaiktól,én is mindig töröm magam,h örüljön,ő meg állandóan talál kifogást,h miért nem vesz nekem semmit. Az első 2 évfordulóra virágcsokrot kaptam,tavaly semmit,mert "nem volt pénze". (Mint írtam,dolgozik,és nem havi 20000ből gazdálkodik,mint én)

Lelkiismeret furdalásom van,mert így leírva olyan,mintha azt várnám,h egy csomót költsön rám,pedig nem,mert én egy apró meglepetésnek is nagyon örülnék,de még azt se kapok.