Mit tegyek, hogy ne legyen ilyen idegesítő?

Nő vagyok, szükségem van a kényeztetésre, a romantikára. ( Persze nem kell túlzásba vinni, ill. úgy értem, hogy nekem a gyertyafényes vacsora, hetente vörösrózsás csokor már sok lenne. ) Csak szeretném ha ilyen téren többet törődne velem. Szeretném, ha mondaná magától, hogy Szeret. Tudom, hogy szeret, csak annyira jó lenne hallani magától is. Mostanában Én kérdezgetem tőle, csók után mosolyogva, hogy szeretsz? Erre ő poénból rázza a fejét és mosolyog, aztán gondolom látszik rajtam, hogy nem ezt vártam, egyből megkérdezi, hogy miért kérdezem mindig? Hiába mondtam neki régebben is, hogy jobban mondja és hogy kell egy lánynak az ilyen kényeztetés, nem érti... Ezzel a kérdéssel is utalnék rá, hogy mondani kellene magától... Tudom, hogy ő nem olyan, nem olyan érzelmes, inkább magában tartja az érzelmeit, de nekem viszont jól esne. Mit tegyek még? Lehet, hogy szerintetek hülyeség ezen agyalnom, hiszen örüljek, hogy szeret. Örülök, de nagyon jól esne, ha mondaná is.. Nekem csak ő van, akitől elvárnám, mert itthon sem olyanok a körülmények...

Féltékennyé tenni nem akarom, abból csak a veszekedés lenne, szóval ezt ne is tanácsoljátok... Leülni vele beszélni erről, olyan ciki lenne, hiszen már egyszer megtörtént és egy ideig volt változás de annyi. Nekem meg már kínos, hogy mindig mondom neki, hogy szeretem, ha találkozunk elbúcsúzunk mindig mondom. Persze akkor ő is, hogy " Én is ". De magától... Na remélem érthető a problémám és tudtok segíteni egy kicsit!